BevezetésAz Európai Unióval kapcsolatos (társadalomtudományi) politikatudományi kutatások leggyakoribb témája az ún. európaizáció, mely folyamat során az unió szabá-lyozó, orientáló szerepének hatására a tagállamok gazdasági, társadalmi, jogi, politikai és közjogi rendszere közeledik egymáshoz. Az európaizáció sajátossága, hogy nem csupán azokon a területeken következik be, ahol az alkalmazkodás lényegében kötelező, hanem azon területeken is, ahol nincs ilyen kényszer (Pálné 2005, 11). Éppen ezért nem véletlen, hogy az elmúlt tíz évben az Európai Unióban az integrá-ció mélyülésével egyre er őteljesebben és egyre inkább egységesen érvényesül a környezetpolitika, valamint annak különböz ő szintű nemzetközi kutatási igénye is.Az ezredfordulót követ ően a magyar környezetvédelmi szabályozásra a jogharmonizációs feladatok tömege volt jellemz ő, mely azt eredményezte, hogy mára csak elvétve találni olyan közösségi jogszabályt, amelynek nincs magyar megfelel ője, és ez is jellemzően csak átmeneti állapot (Horváth et al. 2004). A különböző érvényességű, szintű, a környezet védelmét szolgáló intézkedések, normák, értékelések (környezeti hatásvizsgálat, környezeti felülvizsgálat, stratégiai környezeti vizsgálat, EMAS rendszer, ISO 14001, EU Hatodik Környezetvédelmi Akcióprogram, II. Nemzeti Környezetvédelmi Program stb.) mind a természeti-, épített-, valamint társadalmi környezetünket hivatottak megvédeni saját tevékeny-ségünk következményeit ől. Egyre inkább tudatosítani kell azonban, hogy nem elég szabályozni, hanem szükség van a kormányzás problémáira is felhívni a figyelmet a környezetpolitikában.