The Relationship Between Affect Intolerance, Maladaptive Emotion Regulation, and Psychological Symptoms

Jaso, Brittany A.; Hudiburgh, Stephanie E.; Heller, Aaron S.; Timpano, Kiara R.

doi:10.1007/s41811-019-00061-7

Cited by 13 publications

(15 citation statements)

References 46 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Previous studies suggested that individuals who have difficulty tolerating uncertainty have limited access to emotion regulation strategies and are more prone to worry ( Evans et al, 2021 ; Ouellet et al, 2019 ), and thus, coping with distressing situations is particularly difficult for them ( McDermott et al, 2019 ). The combined effect of these variables could then result in symptoms of mood and anxiety disorders ( Jaso et al, 2020 ). Further, it has also been shown that loneliness has a negative effect on the well-being of an individual ( Holt-Lunstad, 2018 ; Lábadi et al, 2021 ; Leigh-Hunt et al, 2017 ; Stickley et al, 2016 ; Tyrrell & Williams, 2020 ).…”

Section: Discussionmentioning

confidence: 99%

“…In fact, intolerance of uncertainty was suggested to be a transdiagnostic factor across anxiety disorders and depression ( Jensen et al, 2016 ; Strout et al, 2018 ). Symptoms of mood and anxiety disorders were linked to intolerance of uncertainty through the mediating effects of maladaptive emotion regulation strategies ( Jaso et al, 2020 ). A recent study ( Satici et al, 2020 ) showed the crucial mediating role of rumination between intolerance of uncertainty and fear of COVID-19, arguing that the prominent focus on negative emotions has a grave impact on mental well-being.…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

See 1 more Smart Citation

Psychological well-being, risk factors, and coping strategies with social isolation and new challenges in times of adversity caused by the COVID-19 pandemic

et al. 2022

View full text Add to dashboard Cite

Section: Discussionmentioning

confidence: 99%

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

Psychological well-being, risk factors, and coping strategies with social isolation and new challenges in times of adversity caused by the COVID-19 pandemic

et al. 2022

View full text Add to dashboard Cite

“…szorongás, pánikzavar, depresszió) problémákhoz vezethet (Brosschot és mtsai, 2018;Selye, 1951;Yook és mtsai, 2010). A probléma kialakulásához feltehetően hozzájárulnak az olyan faktorok, mint a túlzott aggodalom, a tartós szorongás és a maladaptív érzelemregulációs stratégiák, amelyek mind jellemzők a bizonytalanságot rosszul tűrő személyekre (Brosschot és mtsai, 2015;Buhr & Dugas, 2002;Jaso, Hudiburgh, Heller, & Timpano, 2020;McDermott, Smith, & Cougle, 2019;Ouellet és mtsai, 2019). Továbbá a bi zonytalanság intoleranciája a szorongásos és a depressziós zavarok eseté ben transzdiagnosztikus tényezőként játszhat szerepet (Carleton, Mulvogue és mtsai, 2012;Jensen és mtsai, 2016;McEvoy & Mahoney, 2012;Strout és mtsai, 2018).…”

Section: Megbeszélésunclassified

A Bizonytalanságintolerancia Skála rövidített változatának magyar nyelvű adaptációja

András

Arató

Inhóf

et al. 2021

Mental

View full text Add to dashboard Cite

Bevezetés: A bizonytalanságintolerancia egy egyén alapvető képtelenségét jelenti a negatív események előfordulásának, valamint az ilyen események be nem jósolhatóságának elvi selésére. Az ebből fakadó állandósult stressz és túlzott aggodalom súlyos fizikai és men tális problémákhoz vezethet. Korábbi tanulmányok eredményei szerint a jelenség a szo rongásos és a depresszív pszichiátriai zavarok alapja lehet. Célkitűzés: A jelen tanulmány célja a Bizonytalanságintolerancia Skála rövidített változatának pszichometriai elemzése egy megfelelően nagy és az életkor szempontjából diverz magyar anyanyelvű mintán. Módszer: A keresztmetszeti kutatás keretében összesen 1297 fő (300 férfi és 993 nő, 4 fő nem válaszolt) töltötte ki a kérdőívcsomagot. A résztvevők átlagéletkora 44,6 év (SD = 22,44 év; terjedelem: 18–83 év). A rövidített Bizonytalanságintolerancia Skála mellett a résztve vők kitöltötték a World Health Organization Jól-lét Indexet, valamint a Beck Depresszió Leltár és a Spielberger-féle Vonásszorongás Skála rövidített változatát. A Bizonytalanság intolerancia Skála pszichometriai mutatóit klasszikus és modern tesztelméleti mód szerekkel is ellenőriztük. Eredmények: A Bizonytalanságintolerancia Skála megfelelő pszichometriai mutatókkal rendelkezik a vizsgált magyar mintán (McDonaldω = 0,82 és 0,84). A kérdőív tételei jól diszkriminálnak a látens változó különböző szintjeivel rendel kező kitöltők között, és a kérdőív összességében megbízhatóan mér meglehetősen nagy szórástartományban (±2 szórás); tehát a bizonytalanságtűrés képességéről a populáció hozzávetőlegesen 95%-án képes információt szolgáltatni. A kérdőív skálái és összpontszáma az elvártak szerint összefüggést mutatnak rokon konstruktumokkal, mint pl. szorongás (r = 0,22–0,36; p < 0,001) és depresszió (r = 0,26–0,40; p < 0,001). Következtetések: Összességében a Bizonytalanságintolerancia Skála rövid változata magyar mintán is megbízható és érvényes kérdőív. Alkalmazható lehet a mentális egészség fejlesztése, a szorongás és a depresszió prevenciójára, valamint terápiás hatékonyságvizsgálat so rán is.Introduction: Intolerance of uncertainty refers to an individual’s fundamental inability to tolerate the occurrence of negative events as well as the unpredictability of such events. The resulting constant stress and excessive worry can lead to severe physical and mental problems. Previous studies suggest that it can serve as the root of anxiety and depression related psychiatric disorders. Aim: The aim of the present study was to present the psychometric properties of the short version of the Intolerance of Uncertainty Scale in a sufficiently large and agediverse Hungarian sample. Method: A total of 1297 respondents (300 men and 993 women, 4 chose not to answer) completed the survey. The mean age of the participants was 44.63 years (SD = 22.44 years; range = 18–83 years). In addition to the Intolerance of Uncertainty Scale, participants completed the World Health Organization Well-Being Index, and the short versions of the Beck Depression Inventory, and the Spielberger Trait Anxiety Scale. The psychometric properties of the shortened Intolerance of Uncertainty Scale were tested using classical and modern test theory methods. Results: The shortened Intolerance of Uncertainty Scale has appropriate psychometric indicators on a Hungarian sample (McDonald’s ω = 0.82 and 0.84). The items of the questionnaire discriminated well between respondents with different levels of the latent variable, and the questionnaire measured well over a large deviation of scores (±2 SD); thus, it is able to provide information on the ability to tolerate uncertainty in approximately 95% of the population. The subscales and total score of the questionnaire correlated with related constructs as we previously expected, for instance anxiety (r = 0.22–0.36, p < 0.001) and depression (r = 0.26–0.40, p < 0.001). Conclusions: Overall, the short version of the Intolerance of Uncertainty Scale is also a reliable and valid questionnaire for the Hungarian sample. It can be used for efficacy testing of mental health promotion, anxiety and depression prevention, or therapeutic intervention.

show abstract

“…Another possible transdiagnostic factor that might explain this association refers to maladaptive emotion regulation strategies (Balsamo, 2010; Besharat et al, 2013; Cludius et al, 2020). Maladaptive emotion regulation strategies and the impact they have on emotions have been the scope of several research articles and reviews (e.g., Aldao et al, 2010; Aldao & Nolen‐Hoeksema, 2010; Clear et al, 2019; Kraiss et al, 2020; McRae & Gross, 2020), especially in the case of depression (e.g., Jaso et al, 2020; Joormann & Gotlib, 2010; Nolen‐Hoeksema, 2004; Nolen‐Hoeksema et al, 2008; Papageorgiou & Wells, 2004; Yoon & Rottenberg, 2020) and anger (e.g., Anestis et al, 2009; Cassiello‐Robbins & Barlow, 2016; Chen et al, 2020; Ding & Qian, 2020; Karababa, 2020; Luutonen, 2007; Ray et al, 2008; Salguero et al, 2020; Sukhodolsky et al, 2001; Takebe et al, 2016). More precisely, the literature indicates that rumination and experiential avoidance are both present as regulating strategies in the case of anger and depression (Balsamo, 2010; Besharat et al, 2013; Gardner & Moore, 2008; Giorgio et al, 2010; Jaso et al, 2020; Peled & Moretti, 2010; Sukhodolsky et al, 2001).…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

“…Although both rumination and experiential avoidance strategies aim to reduce the emotional experience (Hayes‐Skelton & Eustis, 2020; Jaso et al, 2020; Lyubomirsky et al, 2006), rumination implies going back to the emotional experience, its causes and its consequences, and thinking about them over and over again, in a passive way (Balsamo, 2010; Nolen‐Hoeksema et al, 2008), while experiential avoidance strategies intend to avoid negatively evaluated thoughts and emotional experiences altogether (Hayes‐Skelton & Eustis, 2020; Kashdan et al, 2006).…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

Maladaptive emotion regulation strategies and trait anger as predictors of depression severity

Nechita

2021

Clin Psychology and Psychoth

View full text Add to dashboard Cite

Background According to empirical evidence, trait anger and emotion regulation strategies are associated with depression severity. The objective of this study was to investigate the impact of trait anger and maladaptive emotion regulation strategies in explaining the variance of depressive symptoms severity. Methods Two hundred three participants diagnosed with major depressive disorder completed measures of depression, trait anger, depressive rumination, anger rumination and experiential avoidance. Path analysis using Mplus was employed for data analysis. Results Trait anger and depressive rumination were significant predictors of the level of depressive symptomatology, while experiential avoidance and anger rumination did not predict the level of depressive symptoms severity. Conclusion Maladaptive emotion regulation strategies and trait anger seem to be associated with the level of depressive symptoms, and, as such, should also be investigated when working with depressive symptomatology.

show abstract

The Relationship Between Affect Intolerance, Maladaptive Emotion Regulation, and Psychological Symptoms

Cited by 13 publications

References 46 publications

Psychological well-being, risk factors, and coping strategies with social isolation and new challenges in times of adversity caused by the COVID-19 pandemic

Psychological well-being, risk factors, and coping strategies with social isolation and new challenges in times of adversity caused by the COVID-19 pandemic

A Bizonytalanságintolerancia Skála rövidített változatának magyar nyelvű adaptációja

Maladaptive emotion regulation strategies and trait anger as predictors of depression severity

Contact Info

Product

Resources

About