The quest for the soldier’s rest: combining anthropological and archaeochemical approaches to study social and occupational diversity in the medieval graveyard of San Andrés de Arroyo (Palencia, Spain)

Abstract

The monastery of San Andrés de Arroyo (established in 1181) is one the best examples of Cistercian architecture in the Spanish region of Castilla y León. In this study, strontium isotope ratios were used to study the population of the recently excavated graveyard of this monastery. Twenty-nine individuals (of which 13 had preserved teeth) found in burials from the 13th and 14th centuries were subjected to analysis. Enamel 87 Sr/ 86 Sr ratio values obtained by using a multicollector ICP-MS instrument were used to distinguish between local and non-local individuals. Additionally, an anthropological study based on entheseal changes and other paleopathological conditions was carried out in all the exhumed individuals. This combined data allowed us to define the chemical and osteological diversity of a medieval Spanish monastery and its surrounding village. Among the usual profiles for a rural society, two individuals, both showing strong indications of being foreign to the area, were found to exhibit evidence of physical activities compatible with military training and activity. The present study can be considered as the first experimental indication that during the 13th and 14th centuries Spanish monasteries served as a last refuge for soldiers, which is compatible with historical records and previous indirect evidence.

Isotopic measurements using ICP-MS: a tutorial review

“…114 By comparing measured Sr isotope ratios in teeth and bone, population movements in the past can be ascertained. 114,115…”

10. századi fegyveresek aktivitás okozta szkeletális elváltozásainak összehasonlító vizsgálata

“…A megfigyelt elváltozások (ahogy általában a clavicula lateralis végének fokozott robuszticitása) a vállövet ért általános terheléssel hozhatók összefüggésbe (pl. : Capasso et al, 1999;Huelga-Suarez et al, 2016), konkrét fizikai munkavégzés beazonosítására nem alkalmas.…”

“…A két izom a felső végtag alapvető mozgásainak kivitelezésében tölt be fontos szerepet, a kar hátra húzásáért, emeléséért, befelé forgatásáért felelősek, így már korábban is számos oszteológiai vizsgálat részét képezték (pl. : Lai és Lovell, 1992;Hawkey és Merbs, 1995;Peterson, 1998;al-Oumaoui et al, 2004;Eshed et al, 2004;Molnar, 2006;Weiss, 2007;Molnar et al, 2011;Mountrakis és Manolis, 2015;Huelga-Suarez et al, 2016;Palmer et al, 2016;Yonemoto, 2016;). A két izom széleskörű működéséből következően nem lehet leszűkíteni a kört egy adott munkavégzésre (Miltényi, 2008), de az íjászat (pl.…”

“…Az izom komplex funkciójából adódóan gyakran figyeltek meg elváltozásokat az enthesis területén, amelyeket általában nem tudtak egy adott munkavégzéshez kötni (pl. : Lai és Lovell, 1992;Hawkey és Merbs, 1995;Capasso et al, 1999;al-Oumaoui et al, 2004;Eshed et al, 2004;Molnar, 2006;Molnar et al, 2011;Mountrakis és Manolis, 2015;Huelga-Suarez et al, 2016;Palmer et al, 2016;Yonemoto, 2016;Refai, 2019), de már összefüggésbe hozták a kar lendítését igénylő aktivitásokkal, így például a szigony dobással is (pl. : Hawkey és Merbs, 1995;Capasso et al, 1999).…”

“…Az enthesis vizsgálatát több kutatásba is bevonták (pl. : Lai és Lovell, 1992;al-Oumaoui et al, 2004;Eshed et al, 2004;Molnar, 2006;Molnar et al, 2011;Huelga-Suarez et al, 2016;Yonemoto, 2016;), de ebben az esetben sem tekinthetjük az enthesis elváltozásait egy adott tevékenységre specifikusnak. Ugyanakkor ez az izom végzi elsődlegesen a számos közelharci technika alapját képező, az alkar és a csukló forgatását eredményező mozgásokat.…”