The Potential of Automated Text Analytics in Social Knowledge Building

Abstract

There are still many sociologists who are skeptical of the findings of big data-based analysis of social-data, questioning the potential of this knowledge production and its contribution to the scientific discourse of sociology.The chapter shows that this tension can be addressed through the redefinition of the research methodological basis of sociology, by the organic incorporation of data science know-how into its methods; the combined application of qualitative and quantitative analysis; and, the use of knowledge-driven science instead of the data-driven approach.The theoretical, methodological, and topical pathways between traditional and computational sociology emerge gradually along the chapter, which also includes plenty of illustrative examples of research situated at the interplay between sociology and data science. As our overview shows, there are new possibilities for sociological research, which are, in some sense, just by-products of information science. We introduce recently developed methods, which can be applied to specific sociological problems outside the scope of business applications. We present sociological topics not yet studied in this area and show new insights the approach can offer to classical sociological questions. As our aim is to encourage sociologists to enter this field, we discuss the new methods on the base of the classic quantitative approach, using its concepts and terminology and addressing the question of how traditionally trained sociologists can acquire new skills.

How weather impacts expressed sentiment in Russia: evidence from Odnoklassniki

“…Before calculating the Observable Positive Affect metrics on a daily city level, we aggregated expressed sentiment on a daily city-user level to ensure that more active users are not over-represented 2 2 As was highlighted by Németh & Koltai (2021) , more internet-active people are more likely to appear in digital corpora due to the amount of posted messages. in our sample.…”

“… 2 As was highlighted by Németh & Koltai (2021) , more internet-active people are more likely to appear in digital corpora due to the amount of posted messages. …”

Trianon és a holokauszt emlékezetpolitikai jellegzetességeinek elemzése természetesnyelv-feldolgozás használatával

“…Az internet és a média terjedésének másik hozadéka, hogy az online felületeken megjelent tartalmak "forrásokká" válnak, tudományos kutatás alapjait jelenthetik. Ezek a források könnyen elérhetőek és időben visszakereshetőek, tehát társadalmi dinamikák vizsgálatára alkalmasak, beavatkozásmentes módon (lásd például: Csepeli 2015, Lazer-Radford 2017, Ságvári 2017, Kmetty 2018, Németh-Koltai 2021. Ezzel egy időben -Magyarország esetében hatványozottan -megfigyelhető, hogy az online felületeken megjelenő tartalmak a politikai kommunikáció szerves részévé váltak.…”

“…A topikok létrehozásához a modell a szövegekben megtalálható szavak együttes előfordulását elemzi, azzal az előfeltevéssel, hogy a topikok jellemezhetőek a hozzájuk tartozó szavak segítségével, tehát az a dokumentum (cikk), amely egy adott topikhoz nagyobb valószínűséggel tartozik, inkább tartalmazza azokat a szavakat, amelyek a topikra jellemzőek. Az LDA a dokumentumokat a kutató által előre meghatározott, véges számú topik keverékeként kezeli (Blei et al 2003, Blei-Lafferty 2009, Németh et al 2020, Németh-Koltai 2021. A modell alapján minden szöveghez megadható a topikokra egy-egy valószínűségérték, amely azt jelenti, hogy a szöveg mekkora eséllyel tartozik az adott topikhoz.…”

Prioridades de atención en zonas rurales en escenarios posconflicto: un análisis de minería de texto

“…En la era moderna existe tal cantidad de información disponible que se requiere, cada vez, mayor capacidad de procesamiento y de eficiencia en el análisis, de modo que se pueda extraer la parte valiosa, para convertirla en una herramienta útil, que permita mejorar procesos de toma de decisiones en diferentes ámbitos, ya sea gubernamental, empresarial, ciencia y comunicación y otros (Kaushik En las ciencias sociales, aunque el análisis automatizado de texto no puede reemplazar el entendimiento humano producto de una lectura profunda y consciente, es una herramienta de asistencia esencial para los investigadores (Grimmer & Stewart, 2013;Németh & Koltai, 2021;Nguyen et al 2020). Por ejemplo, la minería de texto es una técnica que permite resumir rápidamente información en lenguaje natural, con poca o nula estructura, como discusiones o reflexiones, en elementos cuantificables más estructurados, permitiendo observar relaciones e identificar patrones existentes en esta (Feldman & Sanger, 2006; Jae-Hyuck et al 2022).…”