The pendulum strikes back? An analysis of the evolution of Hungarian higher education governance and organisational structures since the 1980s

Abstract

Higher education in Central Europe has been scrutinised from many different perspectives during the last 30 years. In our analysis, we focus solely on Hungary and specifically on two key areas: governance and organisational structure. Using an analytical model proposed by Leisyte (2014), we analyse how the governance and organisational structure of institutions have changed between 1985 and 2015, and consider what the driving forces might be behind these changes. Through our analysis, we found that the pendulum effect observed in organisational culture and leadership in Eastern Europe (Bakacsi, 2014) in periods of transition could also be identified in the governance models in Hungary. Despite evidence of a convergence of higher education policies in Bulgaria, Romania, Poland and the Czech Republic (Dobbins, 2011) towards the market-type model of higher education governance, we found that in Hungary the model is much more state-controlled and there is already an apparent move away from foreign-inspired ideals and models. It is suggested that Hungary is ahead of the apparent trend in other countries where they have yet to experience a swing in the opposite direction.

Characteristics of educational sciences research activity in European post-socialist countries in the period 1996 to 2013: Content analysis approach

“…Among the significant research concerning educational sciences development, mainly comparisons of two or more CEE countries are in papers by Antonowicz et al (2017), Antunes (2016), Dakowska (2017), Dobbins (2017), Dobbins and Kwiek (2017), Grimaldi (2015), Kováts et al (2017), Kushnir (2016), Proteasa et al (2017) and Tarlea (2017). In general, it is possible to conclude that social changes, democratisation and the new political direction that marked education in European post-socialist countries in the late 1980s and early 1990s are also evident in educational sciences.…”

“…Kwiek (2012) stressed that the influence of the socialist social structure in the countries concerned is still recognisable, especially in terms of the relatively poor interest of decision-makers in scientific research and educational reforms, which is negatively reflected in the competitiveness and international visibility of the scientific achievements of the region. Although post-socialist higher education systems have different roots, communism standardized those (Kováts et al, 2017) by tight state control, bureaucratization and the role of communist ideology in the governance of higher education affairs (Antonowicz et al, 2017). Kováts et al (2017) stressed that after the change of regime, the allure of European integration put many post-socialist countries on a similar path, even if the pace of change was different in some countries.…”

“…Although post-socialist higher education systems have different roots, communism standardized those (Kováts et al, 2017) by tight state control, bureaucratization and the role of communist ideology in the governance of higher education affairs (Antonowicz et al, 2017). Kováts et al (2017) stressed that after the change of regime, the allure of European integration put many post-socialist countries on a similar path, even if the pace of change was different in some countries. These arguments justify our selection of CEE as a group of countries with the common historical legacy which influences the Europeanization process of educational sciences.…”

Részvétel és tanulás : A részvételi rendszermodellezés mint tanulási környezet

“…A trendektől való eltérést leginkább 2010 után figyelhetünk meg, amelyet legkönnyebben az intézményi autonómia változása kapcsán lehet megragadni (Kováts 2013 (Estermann et al 2011), amely az intézmény autonómiáját a szervezeti autonómia, a pénzügyi autonómia, az emberierőforrás-autonómia és az akadémiai autonómia összességeként ragadja meg. Noha fent a nemzetközi felsőoktatási környezetről szóló összefoglaló az intézményi autonómia növekedését emelte ki, Magyarországon ennek csökkenésének lehetünk tanúi (Kováts et al 2017).…”

A bizalom szerepe egy felsőoktatási reform megvalósulásában: a fenntartói megállapodások esete

“…Tovább növekedett az intézmények gazdálkodási szabadsága (például a 2005-ös felsőoktatási törvény révén), ugyanakkor a kormányzat sikeresen kényszerítette ki az intézmények integrációját és a kétciklusú képzési struktúra bevezetését, versengővé alakította az államilag finanszírozott alapszakos hallgatók elosztási mechanizmusát, és kísérletet tett a külső érintetteket is képviselő, stratégiai és pénzügyi kérdésekben döntési jogosítványnyal rendelkező irányító testületek (boardok) bevezetésére (Barakonyi, 2009). Ez utóbbi törekvés az Alkotmánybíróság döntése alapján meghiúsult (hogy aztán később a konzisztóriumok formájában szülessen újjá) (Kováts et al, 2017).…”