The non-productive entrepreneurial process

Coyne, Christopher J.; Sobel, Russell S.; Dove, John A.

doi:10.1007/s11138-010-0124-2

Cited by 73 publications

(37 citation statements)

References 29 publications

(26 reference statements)

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Based on perceived or expected rewards, entrepreneurs select between productive and unproductive forms of value creation. But because entrepreneurial talent is allocated to activities with the highest private returns, not necessarily the highest social returns (Murphy et al 1991), institutions, as the rules of the game, can incentivize unproductive entrepreneurship-i.e., rentseeking (e.g., Bhagwati 1982;Coyne et al 2010)-or destructive entrepreneurship-i.e., crime such as bootlegging (e.g., Desai et al 2013)-as well as the productive entrepreneurship of product innovation (e.g., Brixiova 2013). Thus, profit-seeking is unlikely to yield socially desirable outcomes such as economic growth (Bradley et al 2012;McMullen 2011;North 1990) unless entrepreneurs and the markets in which they compete are embedded in institutions that reward productive entrepreneurship (Granovetter 1985;North 1990).…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

Distributive justice, corruption, and entrepreneurial behavior

2016

View full text Add to dashboard Cite

This article introduces equity theory to the economic growth literature to examine whether a relationship exists between perceptions of distributive justice and the productivity of entrepreneurial behavior. Using survey responses from 317 entrepreneurs in India, we find that productive entrepreneurship is positively related to distributive justice perceptions but negatively related to perceptions that corruption is pervasive. In contrast, nonproductive forms of entrepreneurship are negatively related to distributive justice but positively related to corruption. Unexpectedly, the findings also show that corruption mediates the relationship between distributive justice and legal entrepreneurial behavior while distributive justice mediates the relationship between corruption and illegal entrepreneurial behavior. We conclude with a discussion of the study's findings and their implications for entrepreneurship and economic growth.

show abstract

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

Distributive justice, corruption, and entrepreneurial behavior

2016

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…A politikai vállalkozó tehát képes lehet szembemenni a politika mindennapi mechanizmusával, az érdekcsoport-logika által hajtott egyre kiterjedtebb járadékvadászattal (Holcombe 2002;Coyne et al 2010). Leighton és López (2013) elmélete szerint a "kormányzat helyes szerepére és méretére vonatkozó eszméknek" (ibid.…”

Section: A Szociológiai éS a Politikai Hipotézisunclassified

“…A piaci eszmék, az intézmények és a termelékenység kapcsolatát vizsgálva, a vállalkozó koncepciójára azért van szükség, mert a puszta haszonmaximalizáló logika azt jósolja, hogy a politikai gazdaságtani folyamat természete az egyre kevésbé szabad, érdekcsoportokat kiszolgáló intézmények kiépülése, a piacgazdasággal szemben egyre pesszimistább köz és ennek folyományként egyre kevésbé növekvő termelékenység (Coyne et al 2010;Higgs 2012Higgs /1987; de a politikai gazdaságtani folyamatok olykor az ellenkező irányba is mennek. A vállalkozó koncepciójának bevezetése, illetve a piaci, a politikai és a kulturális vállalkozó koncepcióinak megkülönböztetése azt is lehetővé teszi, hogy megfogalmazzunk négy olyan hipotézist a piaci eszmék, az intézmények és a termelékenység kapcsolatára vonatkozóan, amelynek közgazdasági irodalma is van.…”

Section: Következtetésunclassified

Untitled

2017

compet

View full text Add to dashboard Cite

A tanulmány a kultúra, a gazdasági növekedés és az intézmények viszonyát vizsgáló irodalomból vezet le hipotéziseket a piaci eszmék (beliefs), a piaci intézmények és a termelékenység viszonyára vonatkozóan, és országkeresztmetszeti adatokon teszteli azokat. Rámutat egyrészt, hogy a három tényező ok-okozati kapcsolatára felírható négy hipotézis mindegyikének van közgazdasági irodalma, amennyiben a piaci eszméket a kultúra részének tekintjük. Másrészt, azt kihasználva teszteli a hipotéziseket országkeresztmetszeti adatokon, hogy azok különböző változókat tekintenek exogénnek. A piaci eszmék mércéi a World Values Survey egyéni adatain futtatott regressziókban szereplő ország-dummyk koefficiensei. A teszt azon két hipotézisnek ad igazat, miszerint az intézmények exogének, nem a piaci eszmék. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: L26, O43, P16 Kulcsszavak: piaci intézmények, piaci eszmék, Schumpeter Piaci eszmék: nem intézmények, de fontosak?Ahogy Alesina és Giuliano (2015) és Kapás (2016) nemrég megjelent szemlecikkei is mutatják, a kultúra, az intézmények és a gazdasági növekedés viszonyával foglalkozó, főleg empirikus -és azon belül is ökonometriai -közgazdasági iroda lom már nem új. Nemcsak azért nem, mert már legalább Weber (1995/1905) munkájáig vezethető az a gondolat, hogy a kultúrának a gazdasági fejlődésben meghatározó szerepe van. Azért sem új, mert a kérdést tárgyaló, a mainstream közgazdaságtanból ismert kvantitatív eszközöket használó irodalom is több mint egy évtizede fejlődik.E tanulmány kiindulópontja az, hogy ebben a nehezen áttekinthető iroda lomban a kultúra alatt általában a meglehetősen mélyen gyökerező hitet, erkölcsöket, morális szabályokat szokás érteni, nem a "sekélyesebb" és könnyebben változó eszméket (beliefs). Ennek az egyik oka valószínűleg az, hogy az eszmék nem intézmények a szó általánosan elfogadott north-i értelmében (North 2010(North /1990: még a tág értelemben sem értelmezhetők olyan játékszabályokként, amelyek a szereplő kifizetéseit

show abstract

“…There are obviously normative implications as existing holders of money see their purchasing power transferred to other people, however the positive implications are worth considering in depth. What we see is a reversal of the market process-instead of entrepreneurs that satisfy consumer demand receiving greater control over resources, we see those unable to command resources through market processes utilise the political process to impede their competition (see Coyne et al 2010). We need to make a distinction between the excess credit that all entrepreneurs receive as a result of low interest rates, and the targeted grants and loans that some entrepreneurs receive from government agencies.…”

Section: Easy Money and Instabilitymentioning

confidence: 99%

The unintended consequences of easy money: How access to finance impedes entrepreneurship

Evans

2015

Rev Austrian Econ

View full text Add to dashboard Cite

This paper investigates the manner in which economic policy promotes entrepreneurship, and how this relates to the monetary sources of the business cycle. Whilst access to finance is commonly seen as a crucial means to generate economic growth, efforts to expand the money supply beyond the stock of real savings leads to systemic crises. Therefore the admirable policy goal of promoting more credit for entrepreneurs-whether through access to finance, SME support or regional development-can lead to negative unintended consequences.

show abstract

The non-productive entrepreneurial process

Abstract: Economic development, Entrepreneurship, Institutions, B52, B53, L26, 010,

Cited by 73 publications

References 29 publications

Distributive justice, corruption, and entrepreneurial behavior

Distributive justice, corruption, and entrepreneurial behavior

Untitled

The unintended consequences of easy money: How access to finance impedes entrepreneurship

Contact Info

Product

Resources

About