The Moral Thinking of Three Generations in Scandinavia: What Role Does Religion Play?

Abstract

The author compares religious and moral values of three generations in Scandinavia, starting from the question: is it true that young people lack moral principles and have low moral standards compared with older generations? The assumed moral decay in society is often blamed on the young generation. The empirical evidence of the RAMP survey (Religious and Moral Pluralism) does not support this hypothesis. Young people are, however, to a large extent guided by other moral principles than the older generations. While young people often stress the consequences of their moral actions, the older generations emphasize the existence of general rules about right and wrong. This indicates that the young and the older generations approach moral issues in quite different ways. Our material is taken from the RAMP survey conducted in the four Scandinavian countries from 1998 to 1999. RAMP has made it possible for researchers to study the relationships between religiosity and morality in new ways compared to the European Values Studies.L'auteur compare les valeurs religieuses et morales de trois ge´ne´rations diffe´rentes en Scandinavie. Son point de de´part est la question de savoir s'il est vrai que les jeunes manquent de principes moraux et me`nent une vie moins morale que les ge´ne´rations plus aˆge´es. Cette hypothe`se est de´mentie par la recherche empirique RAMP (Religious and Moral Pluralism) qui montre que les jeunes sont a`l'e´vidence largement guide´s par des principes moraux mais que ceux-ci sont autres que ceux des ge´ne´rations pre´ce´dentes. Tandis que les jeunes insistent souvent sur les conse´quences de leurs actions morales, les plus aˆge´s mettent davantage l'accent sur des re`gles ge´ne´rales concernant le bien et le mal. Il ressort aussi que les jeunes et les plus aˆge´s approchent les questions morales de fac¸on assez diffe´rente. Ce mate´riau est tire´de la recherche RAMP qui a e´te´re´alise´e dans les quatre pays scandinaves en 1998-1999. Elle a permis aux chercheurs de revisiter les rapports entre attitudes religieuses et attitudes morales au regard des Etudes des Valeurs Europe´ennes.

Halfway to Heaven: Four Types of Fuzzy Fidelity in Europe

“…An unusual and puzzling feature of Nordic religious life is that “despite it long having been easy to withdraw from church membership and thus save on taxes, for decades, very few people did so” (Bruce 2000:34). At the same time, Botvar (2005:194) has shown that younger cohorts of Norwegians no longer look to the church to provide moral standards, and it is clear from both this and previous studies that very few Scandinavians are motivated by the prospect of salvation. So what is it then that attracts Scandinavians to the church?…”

Az ökológiai kommunikáció lehetőségei és korlátai a modernitásban : Társadalomelméleti észrevételek a környezetvédelem témájához

“…A közéleti diskurzus szekularizálódása, a hit és a vallásgyakorlás csökkenése és annak a kulturális kondíciónak az elterjedése, hogy a vallástalan nézőpont preferált vagy többségi állásponttá vált a társadalomban (Taylor 2007), mind olyan tényezők, amelyek nagyban szűkítik az esélyét annak, hogy a vallási üzenetekben általában (és különösen a zsidó-keresztény hagyományban hangsúlyozottan) jelenlévő etikai szempontok erősíthessék az ökológiai mozgalmak érvelését. Ehhez az is hozzájárul, hogy a magukat vallásosnak nevezők értékpreferenciái is egyre inkább elszakadnak saját vallási hagyományuktól és egyre inkább a szekularizált társadalom értékeihez illeszkednek (Scheepers, Gijsberts és Hello 2002;Botvar 2005;Finke és Adamczyk 2008;Storm 2016). Mindez azt eredményezi, hogy a vallás kevés sikerrel tud hozzájárulni a környezeti veszélyek társadalmi rezonanciájához.…”

Believing without moralising: Secularised religiousness in Hungary

“…This resulted in a decrease in the difference between the moral judgements of religious and non-religious people across the whole of Europe. Accordingly, hard indicators of the secularised society, such as education, family status, and age groups, have acquired dominant roles in the transfer of values, while the importance of religion has gradually decreased (Botvar, 2005;Sieben and Halman, 2014). The differences are now more and more clearly limited to judgements of norm violations not sanctioned by the state (Finke and Adamczyk, 2008).…”