The impact of mowing as a management strategy for wet meadows on spider (Araneae) communities

Abstract

Meadows are often managed by mowing to prevent succession and brushwood encroachment. This management practice is efficient to maintain plant diversity, but the effect on arthropod groups is less well known. We sampled spiders in the Grande Caric¸aie (Switzerland), a site of nature conservation importance, in two types of wet meadows, an unmanaged site and one 2-years-old mown conditions. Numbers of individuals for the most abundant families, diversity measures, and indicator taxa were compared among vegetation and treatment types. The results indicate that the less mobile spiders and species linked to litter or dead reeds, including rare species, are reduced by mowing. Present management consists in triennial mowing of 2-4 ha non-contiguous sectors. We investigate the conflict between the need to mow the meadows to maintain them, and the negative effect of mowing on spider communities. We therefore propose a new management scheme aimed at maintain the vegetation while lessening its negative effects on spider communities by providing refuges.

Insect hibernation on urban green land: a winter-adapted mowing regime as a management tool for insect conservation

“…This is emphasised in this study by the high number of individuals (1953 individuals, Table 2) that hatched from these compartments on unmown meadows, even if they are not significantly higher compared with those from tufts and leaves. The loss of individuals and shelter (Cattin et al 2003) is the worst-case scenario for overwintering and recolonisation in spring, whereby the loss of structural diversity caused by the autumnal mowing process reduces the winter protection effect of the meadow (e.g. Potts 2012, Wagner et al 2014, so that the number of species and individuals decreases, even in the remaining structures.…”

Dél-alföldi pókközösségek szerkezete

“…Az élőhely struktúrája erősebb hatással van a pókközösségekre, mint a növényi fajösszetétel, így lehetséges, hogy csökkenő növényi fajszám mellett is emelkedik a pókközösség diverzitása (Dennis et al 2001). Cattin et al (2003) szerint a vegetáció és a fűavar struktúrája legerősebben a hálószövők (Araneidae, Linyphiidae családok) fajösszetételét határozza meg. Számos nappali vadászó fajok az alacsony vegetációjú foltokhoz kötődnek (Dennis et al 2001).…”

“…A pókok érzékenyen indikálják a mezőgazdasági művelés intenzitásának változását, inszekticidek használatát, kaszálást (Cattin et al 2003), legeltetést (Bell et al 2001, Dennis et al 2001, Warui et al 2005. A legeltetés hatása annak intenzitásától függ (Batáry et al 2008, Horváth et al 2009.…”

“…Decleer (1990) szerint nedves gyepeken a különböző pókfajokra a kaszálás eltérő hatással lehet, a ritka fajokra negatív hatást mutatott ki, míg a gyakori, habitat generalista fajokra pozitív hatással van. Cattin et al (2003) nem mutatták ki a kaszálás negatív hatását a ritka pókokra. Vizsgálatuk eredményei szerint a Hahnidae és Clubionidae családok fajainak egyedszámát csökkenti a kaszálás, mert a magasabb növényzetet használják, és ritkán repítenek, így nehezen kolonizálnak.…”

“…Az így megmaradt kisebb és erősebben izolált gyepeken kevesebb élőhely-specialista faj él, mint a nagy és kevésbé izolálton (Horváth et al 2009). A fennmaradt folyó-menti a gyepek pókközösségeit a táj szerkezetén felül valószínűleg a hullámtéri élőhelyek rendszeres elöntése (Lambeets et al 2008a,b), az egyes gyepek használata és az ebből következő vegetációstruktúra-változás is befolyásolja, például: kaszálás (Cattin et al 2003), legeltetés (Dennis et al 2001, Warui et al 2005.…”