The Impact of Global Value Chains on the Euro Area Economy

Dorrucci, Ettore; Gunnella, Vanessa; Al-Haschimi, Alexander; Beņkovskis, Konstantīns; Chiacchio, Francesco; Soyres, François de; Lupidio, Benedetta Di; Fidora, Michael; Franco-Bedoya, Sebastian; Frohm, Erik; Gradeva, Katerina; López-García, Paloma; Koester, Gerrit; Nickel, Christiane; Osbat, Chiara; Pavlova, Elena; Schmitz, Martin; Schroth, Joachim; Skudelny, Frauke; Tagliabracci, Alex; Vaccarino, Elena; Wörz, Julia

doi:10.2139/ssrn.3381697

Cited by 1 publication

(1 citation statement)

References 50 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Ezek közül kettő emelendő ki: a növekedési források azonosítása, illetve a kockázatok szétterülésének becslése a hálózatokban. Az első pont megteremtené a multiplikátor jellegű kapcsolatokat az országok ágazatai között, így becsülhetővé válnának a növekedési hozzájárulások, mivel a nominális GDP pozitívan korrelál az értékláncban elfoglalt pozíciókkal(Dorrucci et al, 2019). A 2019. és a 2020. év megmutatta, hogy az értéklánc egyes láncszemeiben bekövetkezett zavarok képesek problémákat okozni más egységeknél is, ez pedig nagy valószínűséggel nincs összefüggésben az országok méretével, hanem sokkal inkább a beszállított termék piaci szerkezetétől függ, ami elvezet a másik ponthoz, a kialakult függőségi viszonyok és kapcsolódó kockázatok elemzéséhez.…”

unclassified

A globális értékláncok hálózatelméleti vizsgálata

Vakhal¹

View full text Add to dashboard Cite

Mikor 2020 februárjában a kínai kormány csupán egy tartományt zárt le, akkor a világkereskedelmi rendszer kártyavárként omlott össze. Ekkor világosság vált, hogy az országok, ágazatok és vállalatok közvetve és közvetlenül a korábban gondoltnál is erősebben, több szálon kötődnek egymáshoz, aminek eredménye egy interdependens világgazdasági rendszer, amelyben a kötőszövetet a globális értékláncok (GVC) adják. Az elmúlt évtizedekben vállalatok és így közvetve az országok termelési hálózatokba való szerveződése átrajzolta a függőségi viszonyokat, és mára már nem állíthatjuk, hogy a függés iránya egyértelműen a kisebb országból a nagyobb felé mutat. Egy ilyen konstellációban központi kérdéssé vált, hogy milyen kapcsolatrendszere van a hazai vállalatoknak, ágazatoknak, milyen szerepet töltenek be a beszállítói hálózatban, milyen fejlődési utat jártak be, és merre haladnak. A globális értékláncok kutatását két dolog nehezíti meg rendkívüli módon. Az egyik, hogy az elmélete nem letisztult, továbbá az újabb kutatások rámutatnak a GVC-be való integráció hátrányaira, és az uralkodó elméletek hiányosságaira is. A másik, hogy a hivatalos statisztika nem tud lépést tartani a globalizáció fejlődésével, elsősorban a tulajdonosi viszonyok tisztázatlansága miatt. Ez utóbbi olyannyira komoly lemaradást okozott a globalizáció statisztikai számbavétele során, hogy a makrogazdasági indikátorokban (GDP, GNI stb.) is számottevő torzítások léphetnek fel. A hozzáadott érték kereskedelem beemelése a nemzetközi munkamegosztási vizsgálatokba mérföldkő volt a 2010-es években, ekkor készültek el az első multiregionális input-output (IO) táblák is, amelyek lehetővé tették a GVC matematikai közgazdasági és statisztikai eszközökkel való leírását. Az IO adatok egyik sajátossága, hogy gráfelméleti eszközökkel is elemezhetők, a standard hálózatelméleti módszertan azonban erre csak korlátozottan alkalmas. A dolgozat elsődleges célja, hogy összekapcsolja a GVC IO adatokat a hálózatelméleti módszertannal, és ehhez a szükséges módosításokat a gráfelméleti eszköztáron megtegye. A módszerek segítségével fel kívánja tárni Magyarország és a szűken vett régió értékláncát, különös tekintettel a pozíciókra, azok időbeli változására. A disszertáció két teljesen saját fejlesztésű, továbbá egy továbbfejlesztett modellt tartalmaz, amelyek korábban nem voltak megtalálhatók a szakirodalomban. Első alkalommal nyílt lehetőség Magyarország elhelyezésére a globális értékláncok hálózatában úgy, hogy a gráf ritkítása során az algoritmus figyelembe veszi a fókuszpontban lévő ország kapcsolatrendszerét. Követhető vált továbbá a direkt és indirekt hozzáadott értékek útvonala a világon több közvetítőn keresztül is. A dolgozat legfontosabb tudományos eredményei összefoglalóan: • A transznacionális vállalatok nemzetközi beszállításainak statisztikai számbavétele jelentős torzításokat okozhat a makrogazdasági statisztikai mutatókban. A vállalatok nem megfelelő lehatározása, illetve az elmúlt évtizedekben kialakult új kereskedelmi formák miatt a GDP-ben is torzítások jelentkezhetnek, amelyeket csillapítani lehetséges olyan modern technológiák alkalmazásával, amelyek megbízhatóan összekapcsolják a termelési, a kereskedelmi és a felhasználási szakstatisztikákat (például blockchain). • A globális értékláncok ezért aggregált formájukban nagyon nehezen értékelhetők, regionális és ágazati kibontást szükséges végezni a pontosabb kép kialakításához. A hagyományos szegmentációs eljárások itt azonban csak erősen korlátozottan alkalmazhatók, ezért egy olyan módszer került kidolgozásra, amelyben megoldást ajánl a problémákra. Az eljárás alapjai hasonlítanak a véletlen gráfok növesztési algoritmusaihoz. • A kibontott értékláncokban áramló hozzáadott érték folyamok becslését nehezíti, hogy a hálózatoknak nincs forráspontja. Egy speciális módszertan segítségével lehetőség nyílt egy tetszőlegesen kijelölt ágazat vagy ország által előállított hozzáadott érték folyam útjának feltárására. • Az értékláncok más megközelítésű feltárását adhatja egy szekvenciaalapú megközelítés. Ez egyes termékcsoportokban képes feltárni a beszállítások sorrendjét, ami elengedhetetlen a hálózat dinamikájának vizsgálatához. • A magyar vállalatok a globális értékláncokban közvetett és közvetlen módon is megjelenhetnek, ez utóbbi elsősorban olyan vállalatokra jellemző, amelyek nem tudtak önálló exportpiacot kiépíteni maguknak. Ennek közvetlen vizsgálata a jelenleg elérhető ágazati kapcsolatok mérlege alapján nem lehetséges, ezért egy olyan módszer került kidolgozásra a tervezetben, amely megteremti az összeköttetést a magyar input-output táblák, valamint a vállalatsoros társasági adóbevallás között.

show abstract

unclassified

A globális értékláncok hálózatelméleti vizsgálata

Vakhal¹

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

The Impact of Global Value Chains on the Euro Area Economy

Abstract: Disclaimer: This paper should not be reported as representing the views of the European Central Bank (ECB). The views expressed are those of the authors and do not necessarily reflect those of the ECB.

Cited by 1 publication

References 50 publications

A globális értékláncok hálózatelméleti vizsgálata

A globális értékláncok hálózatelméleti vizsgálata

Contact Info

Product

Resources

About