The Eocene/Oligocene Boundary in Hungary

Nagymarosy, András; Báldi, T.; Horváth, M.

doi:10.1016/s0920-5446(08)70103-1

Cited by 5 publications

(4 citation statements)

References 0 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Order By: Relevance

“…The Triassic rocks are separated from the overlying Eocene sediments by a Late Cretaceous to Eocene hiatus. From the Late Eocene to Early Miocene an approximately 700 mthick transgressive deposit of shallow marine limestone (Szépvölgy Limestone), pelagic marl (Buda Marl) and clay (Kiscell and Tard Clay Formations) was formed (Báldi 1983;Nagymarosy et al 1986). Post-volcanic fluids penetrated the Triassic-…”

Section: Geology Of the Study Areamentioning

confidence: 99%

Conceptualization and implementation of a groundwater flow model for the Buda thermal-karst system, Hungary

Poyanmehr¹

2013

Central European Geology

View full text Add to dashboard Cite

The purpose of this work was to characterize the flow system of the area by constructing a 3D steady-state model, which is able to describe the zone budget and potential levels of the flow system, and also be able to manage the different hydrostratigraphic units within different geologic zones. In this study hydrogeologic and hydraulics data of more than 100 observation and abstraction wells and springs, recorded over decades, were used and the first calibration results are presented. The VISUAL MODFLOW PRO software was applied to simulate the model.Key words: conceptual model, digital model, karst system, thermal water, zone budget IntroductionBudapest, the capital of Hungary, with its historically known thermal waters (ranging form 20 to 77 °C), plays an important role in the economy of the country. The existence of thermal water depends not only on the high geothermal gradient (1.5 times the global average), but also on the large thickness of karstic and porous aquifers. These aquifers form the hydraulically horizontally and vertically unified system connected to the cold water-bearing formations in the recharge area, which is proven by hydraulic, water geochemistry, isotopic, and geothermal data (Mádai 1927;Horusitzky 1938;Papp 1940;Kunszt 1947;Schulhof 1957;Alföldi et al. 1968Alföldi et al. , 1979Alföldi et al. , 1982Lorberer 2002;Deák 1978). Overexploitation connected to coal mining from the 1960s to the 1980s caused a considerable drawdown in the karst system (Alföldi et al. 1980;Liebe and Székely 1980;Böcker 1981 Geology, Vol. 56/4, 359-380 (2013) DOI: 10.1556/CEuGeol.56.2013 Conceptualization and implementation of a groundwater flow model for the Buda thermal-karst system, Hungary Zahra Poyanmehr Department of Physical and Applied Geology, Eötvös Loránd University, BudapestAlföldi and Kapolyi 2007). Decrease of pressure and water levels resulted in changes in geochemical quality and quantity of thermal springs. With this background the need to study the thermal-karst system increased, in order to avoid increasing environmental threats in the future. The current study uses the results of considerable geologic and hydrogeologic data to construct a 3D steady-state digital model of the flow system. The previous 2D or 3D models of the area (Heinemann and Szilágyi 1977;Csepregi 2007) deal with evaluating the infiltration and the effect of overexploitation connected to coal mining; to achieve these goals a one, or at times two-layered model, was sufficient. The current model deals with different hydrostratigraphic units within different geologic zones, which contributes to a better assessment of flow systems. In addition it is able to answer the appropriate questions concerning the effect of favorably or unfavorably-filled intervention; however, it is not yet able to carry out their impact assessment.

show abstract

Section: Geology Of the Study Areamentioning

confidence: 99%

Conceptualization and implementation of a groundwater flow model for the Buda thermal-karst system, Hungary

Poyanmehr¹

2013

Central European Geology

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Marine sedimentation was continuous from the Late Eocene to the Early Miocene. It began with the deposition of basal conglomerate beds, followed by shallow marine limestone (Szépvölgy Limestone), pelagic marl (Buda Marl), and clay (Kiscell and Tard Clay Formations) (Báldi 1983;Kázmér 1985;Nagymarosy et al 1986). The total thickness of the Eocene-Oligocene strata is about 700 m.…”

Section: Introduction and Objectivesmentioning

confidence: 99%

Characteristics of discharge at Rose and Gellért Hills, Budapest, Hungary

Erőss¹,

Mádl-Szőnyi²,

Csoma³

2008

Central European Geology

View full text Add to dashboard Cite

This study focuses on the discharge characteristics of the Buda Thermal Karst (Budapest, Hungary) found at the Rose and Gellért Hills. The Buda Thermal Karst is a recently active hydrothermal karst system in the heart of Budapest. Studying this unique hydrogeologic system is thus a challenge because of the human impact effects. The research approach is based on the concept of hydrological system analysis (Engelen and Kloosterman 1996), which means that the flow system geometry and recharge-discharge features must correlate when the influence of man on the flow regimes of an area is negligible. Therefore the flow system geometry could be deduced from the evaluation of manifestations of flowing groundwater. To achieve this archival hydrogeologic data and recent observations were used. Based on the localization of springs, collections of archival temperature and chemical data, as well as recent observations, conceptual models were established for the discharge in the Rose Hill and Gellért Hill areas. The observations indicate different discharge characteristics for the two study areas.

show abstract

“…The Tard Clay Formation includes laminated and non-laminated shale and sandstone (Brukner-Wein et al, 1990). The degree of lamination varies considerably within the formation but is often the highest in its middle part, representing the nannozone NP23 (Nagymarosy, 1983), where dark grey siltstone alternates with white coccolith layers. These intervals are characterised by high TOC contents (max.…”

Section: Geological Settingmentioning

confidence: 99%

“…III.2) cannot be excluded. It is reasonable to assume that during the Eocene-Oligocene transition the continuous deepening of the Hungarian Palaeogene Basin (Nagymarosy et al, 1986) resulted in conditions favourable for organic matter enrichment. Within this context, it is important to note that Buda Marls in well W-9 contain a maximum of 2.7 wt% TOC (Fig.…”

Section: Biomarker and Non-biomarker Indicesmentioning

confidence: 99%

The hydrocarbon system of the central part of the Hungarian Palaeogene Basin (Pannonian Basin)

Körmös

View full text Add to dashboard Cite

A doktori kutatásomban a Központi-Paratethys Észak-magyarországi területén, az úgynevezett Észak-magyarországi Paleogén-medencében feltárt szénhidrogén rendszer vizsgálatával foglalkoztam. A kutatási terület az Észak-magyarországi Paleogén-medence középső részén helyezkedik el. A Paleogén-medence kialakulása egy ív-mögötti medence előterében történt, amelyben az üledékképződési környezetek kelet-északkelet irányban vándoroltak (Tari és mtsai., 1993; Kováč és mtsai., 2016). A medence fejlődését intenzív lemeztektonikai események kísérték (Palotai, 2013), amelyek meghatározzák mind a fluidumok migrációját, mind a rezervoárok tárolókapacitását. A vizsgált medence általános földtani felépítésére jellemző, hogy a mezozoós aljzatra üledékhézaggal települ a paleogén összlet, amelynek kezdő tagja az eocén korú Kosdi Formáció. Ennek alsó részét szárazföldi, míg felső részét édes-, később csökkent sósvizű környezetben lerakódott kőzetek építik fel (Gidai, 1978; Less, 2005). Ennek a fedőjét a sekélytengeri karbonátrámpa kifejlődésű Szépvölgyi Mészkő Formáció üledékei alkotják (Kázmér, 1985). Ezt a medence fáciesű Budai Márga Formáció, a mély szublitorális Tardi Agyag Formáció és a sekély szublitorális Kiscelli Agyag Formáció üledékes kőzetei követik (Báldi, 1984; Báldi és Báldi-Beke, 1985; Bechtel és mtsai., 2012; Less, 2005; Nagymarosy és Báldi-Beke, 1988; Ozsvárt és mtsai., 2016). A paleogén korú üledékeket jelentős vastagságú neogén korú képződmények zárják. Az utóbbi néhány évtizedben számos szénhidrogén-kutató fúrás mélyült az Észak-magyarországi Paleogén-medence területén, amelyek nagy vastagságban tártak fel szervesanyagban gazdag paleogén korú finomtörmelékes kőzeteket (pl., Badics és Vető, 2012; Bechtel és mtsai., 2012; Brukner-Wein és mtsai., 1990; Hertelendi és Vető, 1991; Mi-lota és mtsai., 1995; Sachsenhofer és mtsai., 2018a, 2018b) és sziliciklasztos, karbonátos, valamint kevert sziliciklasztos és karbonátos szénhidrogéntároló képződményeket (Dolton, 2006; Kokai, 1994). Doktori kutató munkámban az Észak-magyarországi Paleogén-medence szénhidrogén rendszerének vizsgálatát és az eddigi ismeretanyag pontosítását tűztem ki célul, hogy (1) feltárjam, az eddig részletesen nem vizsgált Kosdi Formáció szén-tartalmú összletének eredetét, beleértve a felhalmozódott szervesanyag prekurzor vegetációját, valamint életterét, (2) meghatározzam a barnakőszén szénhidrogén generáló kapacitását. Ezenfelül kiemelt figyelmet fordítottam a szénhidrogénrendszer egyes elemeinek pontosítására, hogy (3) részmedence-léptékben bemutassam a szervesanyagban gazdag paleogén korú finomtörmelékes kőzetek szénhidrogén generáló potenciálját, (4) megállapítsam mind a hagyományos, mind a nem-hagyományos szénhidrogén tárolókból termelt fluidumok eredetét, valamint (5) biomarkerek alapján korreláljam a kőolajat és annak anyakőzetét. A kevert sziliciklasztos és karbonátos tárolókőzeteket jellemző és a kitermelést megnehezítő rezervoár-heterogenitásának feltárása érdekében (6) ismertessem a tárolókőzet és környezetének diagenetikus fejlődéstörténetét. Az Észak-magyarországi Paleogén-medence központi részén fekvő eocén korú Kosdi Formáció szén-tartalmú összletének vizsgálata során az alábbi új tudományos eredmények születtek a felhalmozódási környezet, a prekurzor szervesanyag és a szénhidrogén potenciál tekintetében: A szenes összlet alacsonyan fekvő reotróf lápban, tengeri deltai környezetben halmozódott fel, amelyre a talajvízszint ingadozása jelentős hatással volt. A lápban kialakult enyhén lúgos kémhatás és az oldott oxigén-tartalom csökkenése megfelelő környezeti körülményeket biztosított a szulfátredukáló baktériumok élettevékenységének és a növényi maradványok bakteriális lebontásának. A magas kéntartalom (max. 8,8 tömeg%) mellett, a vitrinit narancssárga-barna fluoreszcens színe és a pirolízis során tapasztalt jelentős mértékű duzzadás a tengeri környezetben történt felhalmozódást bizonyítja. A tőzegképző flórát a magasabbrendű szárazföldi növények uralták, a moszatok és vízi makrofiták változó mértékű megjelenése mellett. Az eocén korú széntelepekhez hasonlóan a zárvatermők domináltak a nyitvatermőkkel szemben. Mindazonáltal a vizsgált rétegsorban a nyitvatermők (pl. Cupressaceae) fokozatosan növekvő hozzájárulása, a normál rétegződést feltételezve a fiatalabb üledékek szervesanyagában dúsul. A leülepedett szervesanyagot jelentősen átdolgozta a mikrobiális tevékenység. A sűrű, virágzó növényzet CO2-korlátozott környezetet hozott létre, amely a vízi növényeket a HCO3– felhasználására késztette azok fotoszintézis során. A vitrinit reflexió, Tmax és biomarker indexek azt jelzik, hogy a Kosdi Formáció szervesanyaga (a W–1 mélyfúrásban) termikusan érett, a vizsgált területen a szenes összlet elérte a nagy illékonyságú bitumenes kőszén állapotot. Ez magasabb, mint az Észak-magyarországi-középhegység sekély Kosdi szénmezőjében feltárt szubbitumenes kőszén esetében.

show abstract

The Eocene/Oligocene Boundary in Hungary

Cited by 5 publications

References 0 publications

Conceptualization and implementation of a groundwater flow model for the Buda thermal-karst system, Hungary

Conceptualization and implementation of a groundwater flow model for the Buda thermal-karst system, Hungary

Characteristics of discharge at Rose and Gellért Hills, Budapest, Hungary

The hydrocarbon system of the central part of the Hungarian Palaeogene Basin (Pannonian Basin)

Contact Info

Product

Resources

About