“The electors shall meet in their respective states”: Bias and the US Presidential Electoral College, 1960–2012

Abstract

Abstract:American Presidential elections are indirect, reflecting popular support for the candidates through the institution of the Electoral College to choose the President. In common with other plurality-based electoral systems, the College tends to exaggerate the apparent mandate received by the winner of the popular vote but, on occasion, can deliver victory to the secondplaced candidate. Despite a sizeable literature on its operation and vagaries, however, relatively little attention has been paid to the question of systematic bias in the College: does one party receive a consistent advantage over the other from the College's operation? The paper examines the evidence for such a bias in each Presidential election since 1960.Although biases have occurred and in some cases were substantial, neither major party is a consistent beneficiary; the prime source of bias is to be found in the relative effectiveness of parties' own vote-winning strategies.

The spatial pattern of voter choice homogeneity in the Nigerian presidential elections of the fourth republic

“…Spatial analysis of homogeneity of votes helps reveal the levels and spatiality of partisanship. The spatial perspective is valuable because it helps us better appreciate the role of place in voting (Pattie, Johnston, 2014). The fundamentals of spatial framework conceive human behaviour as being geographically constructed or place-based (Cho, Rudolph, 2008).…”

Legal, Political Science, and Economics Approaches to Measuring Malapportionment: The U.S. House, Senate, and Electoral College 1790–2010

“…These election-specific effects can be substantial enough to generate a partisan bias that can lead to a divergence between popular vote majority winner and the winner of the EC vote (Cervas and Grofman, 2019). Calculations of this bias suggest that it has sometimes favored Democrats and sometimes favored Republicans, but with a large pro-Republican bias in 2016 (Grofman, Koetzle, and Brunell, 1997;Pattie and Johnston, 2014;Zingher, 2016). 40 Likewise, partisan gerrymander introduces the House partisan bias, where the minority party can control the majority of votes with sometimes substantially fewer votes.…”

Possibilities for measuring electoral geographical factors, that create unequal political representation

“…A nemzetközi választási földrajz tudományos vizsgálatában konszenzus van a tekintetben, hogy földrajzi egyenlőtlenség önmagában minden olyan választási rendszerben jelentkezik (Grofman et al 1997, Borisyuk et al 2008, Pattie-Johnston 2014, amelyikben a szavazatokat valamilyen országos léptéknél kisebb beosztásban aggregálják. Ugyanakkor mindaddig szimmetrikus és igazságos, amíg ezek a térbeli egyenlőtlenségek ugyanolyan arányban juttatják előnyhöz bármelyik politikai pártot (Gelman-King 1994, Grofman et al 1997, Erikson 1972.…”

“…Ugyanakkor mindaddig szimmetrikus és igazságos, amíg ezek a térbeli egyenlőtlenségek ugyanolyan arányban juttatják előnyhöz bármelyik politikai pártot (Gelman-King 1994, Grofman et al 1997, Erikson 1972. Amennyiben térbeli folyamatokból adódóan ugyanaz a szavazatarány az egyik politikai oldalt nagyobb mandátumarányhoz juttatja, a másikat nem, akkor megállapíthatjuk a választási rendszer földrajzi torzulását (Johnston et al 1999, Erikson 2002, Pattie-Johnston 2014. A földrajzi torzulások néhány kivétellel (Zucco, 2007, Johnston 2015) többnyire a legnagyobb pártokat hozzák helyzetbe, így sokszor -a teljesség igénye nélkül -a választási földrajzos szakma használja a győztes bónusza, a többségi torzulás (Borisyuk et al 2008), a választási torzulás (Pattie-Johnston 2014) fogalmakat is.…”

“…Az egyik legelterjedtebb módszer például a szavazat-és a mandátumarány összevetését követően Johnston (2002) az angolszász választási rendszerek átfogó földrajzi torzulásainak elemzésére Brookes (1953Brookes ( , 1960 Területi Statisztika, 2016, 56(6): 643-659; DOI: 10.15196/TS560603 eljárását javasolja kiindulási alapnak. A Brookes-modell lényege, hogy bizonyos pártot támogató szisztematikus torzulás akkor jelentkezik, ha az országosan azonos eredményre aggregált pártok közül az egyik párt több választókerületi mandátumot nyer el, mint a másik (Brookes 1953, 1960, Pattie-Johnston 2014.…”