Bevezetés: A pánikbetegség az egyik leggyakrabban előforduló
szorongásos zavar, prevalenciája folyamatosan növekszik a COVID–19-pandémia óta.
Az egyre nagyobb számban kezelésre szoruló páciensek hatalmas terhet jelentenek
az egészségügyi ellátórendszer számára, ami felhívja a figyelmet az alacsony
intenzitású, rövid és hatékony pszichológiai intervenciók fontosságára a
mentális zavarok ellátásában, különösen az alapellátás területén. A nemzetközi
irányelvek szerint a pánikbetegség kezelésének bizonyítottan hatékony módja a
kognitív viselkedésterápia, amely a pánikbetegség kognitív modelljén alapul.
Eszerint azoknál a személyeknél alakul ki pánikroham, akik a normális
stresszreakció tüneteit katasztrofizálják, azaz súlyos testi betegség jelének
tartják, és erre heves szorongással reagálnak. Célkitűzés:
Salkovskis és Clark (1986) alapján kidolgoztuk egy 5 alkalmas, intenzív kognitív
viselkedésterápiás csoport tematikáját pánikbetegek részére.
Módszer: A rövid, csoportos kognitív viselkedésterápia
hatékonyságát kérdőívek (Spielberger Állapotszorongás Kérdőív, Beck Depresszió
Kérdőív), valamint egy szubjektív skála használatával mértük fel. Az eredmények
értékeléséhez páros mintás t-próbát alkalmaztunk.
Eredmények: Eredményeink szerint a szorongás és a hangulati
panaszok intenzitása (t(36) = 5,497, p<0,0001; Z = –4,871, p<0,0001),
valamint a pánikrohamok szubjektív gyakorisága (Z = –5,190, p<0,0001) is
nagyfokú szignifikáns csökkenést mutatott a csoport előtt mért értékekhez
képest. Megbeszélés és következtetés: Klinikai vizsgálatunk az
alacsony intenzitású pszichológiai intervenciók eredményességére hívja fel a
figyelmet, bizonyítottan hatékony protokollt kínálva az alapellátásban dolgozó
szakemberek számára. Orv Hetil. 2023; 164(42): 1665–1672.