The Early Numeracy Test in Finnish: Children's norms

Abstract

This article concerns psychometric aspects of the Finnish Early Numeracy Test, which has been translated from the original Dutch Early Numeracy Test. The advantage of the test is that young children's numerical skills can be assessed systematically, which was not possible previously in Finland. A norm study was conducted in which the test was administered to a representative sample of 1,029 Finnish children. The reliability and validity results justify the use of the test as an early-childhood screening test and in research on number sense. The indicative effects of gender, parental professional education, domicile and number of siblings are discussed.

Identificación Y Análisis Del Índice De Competencia Matemática a Temprana Edad

“…Como ocurrió en los trabajos de estandarización de la adaptación inicial en lápiz y papel (Navarro et al, 2009), esta versión resultó ser eficiente para la evaluación temprana del sentido numérico, confirmando otros estudios ya existentes con la versión original de la prueba (Aunio, et al, 2006). Se trata de una prueba muy práctica, versátil y de fácil administración por parte del profesor u orientador escolar.…”

Korai numerikus készségek online mérése

“…A teszt jóságmutatói kiválóak az elérhető szakirodalom alapján, reliabilitása (Cronbach-α=0,90) és konstruktum-validitása egyaránt magas (CFI=0,95; RMSEA=0,04) (Aunio, Hautamäki, Heiskari, & Van Luit, 2006;Aunio & Niemivirta, 2010). A mérőeszközzel elsősorban európai neveléstudományi kutatásokban találkozhatunk, megjelenése óta az első holland méréseket (Van de Rijt, Van Luit & Pennings, 1999) követően többek között készült már német nyelvű változat (Van Luit, Van de Rijt & Hasemann, 2001), finn (Aunio et al, 2006) és spanyol (Navarro, Aguilar, Alcalde, Marchena, Ruiz, Menacho, & Sedeño, 2009) tesztváltozat is.…”

“…A mérőeszközzel elsősorban európai neveléstudományi kutatásokban találkozhatunk, megjelenése óta az első holland méréseket (Van de Rijt, Van Luit & Pennings, 1999) követően többek között készült már német nyelvű változat (Van Luit, Van de Rijt & Hasemann, 2001), finn (Aunio et al, 2006) és spanyol (Navarro, Aguilar, Alcalde, Marchena, Ruiz, Menacho, & Sedeño, 2009) tesztváltozat is. A teszttel a számolási készségek más készségekkel, képességekkel való összefüggését (Kyttälä, Aunio, Lehto, Van Luit, & Hautamäki, 2003), azok iskolai matematika eredményekre gyakorolt hatását (Aunio & Niemivirta, 2010), különböző háttérváltozók fejlődésben játszott szerepét (Kleemans, Peeters, Segers, & Verhoeven, 2012), alkalmazták nemzetközi összehasonlító vizsgálatokra (Aunio, Aubrey, Godfrey, Pan, & Liu, 2008), és nem utolsó sorban, számos fejlesztőprogram hatékonyságát is vizsgálták már vele (Van Luit, & Schopman, 2000;Aunio, Hautamäki, & Van Luit, 2005).…”

“…A modellben bemutatott számolási készségek fejlődését az elmúlt évtizedekben többen is vizsgálták, ezek túlnyomó része keresztmetszeti vizsgálat és elsősorban az óvoda időszakára vonatkozik (Aunio et al, 2006 hónapos életkorúak voltak a vizsgálat kezdetén (Jordan, Kaplan, Oláh, & Locuniak, 2006).…”

“…Az általunk is mért 0,8-0,9-es Cronbach-α értékekkel találkozhatunk a leközölt nemzetközi vizsgálatokban is (Aunio et al, 2006;Józsa, 2004). A MARKO-D teszt Rasch-elemzésének eredményei szerint hasonló a reliabilitás-mutatók értéke, ugyanakkor a német teszt egyenletesebben fedi le a különböző képességszinteket (Langhorst et al, 2016).…”