The drawing version of the pictorial representation of illness and self measure

Abstract

Objective: We developed and validated a drawing test version of the Pictorial Representation of Illness and Self Measure (PRISM), a visual method to assess the perceived burden of illness and illness perception. Our aim was to test whether the drawing version would allow patients more freedom to deliberately vary both the size and position of circles symbolizing illness and individual coping resources, as well as gain more information about illness representations and available resources. Design and Main Outcome Measures: We applied the PRISM-D test to 500 patients with severe somatic diseases under active hospital treatment. We used Spielberger's State and Trait Anxiety Inventory and Beck's Depression Inventory to assess convergent validity. Results: The PRISM-D test is applicable for inpatients and it can be used to explore their subjective representations. The modifications did not cause any loss in convergent validity as the Self-Illness Separation and the Illness Perception Measure are significantly correlated with levels of depression and anxiety. Conclusion: The drawing test enables more detailed measurement of suffering caused by illness, illness perception and more complex assessment of important factors in a patient's life. The test is adequate for clinical use as well as research among a wide range of somatic inpatients.

Az észlelt társas támogatás összefüggéseinek vizsgálati lehetőségei a PRISM-D rajzteszt segítségével kórházi kezelés alatt álló súlyos betegek körében

“…A rajzteszten a vizsgálati személyek egy A/4-es fehér lapra rajzolnak be tetszőleges számú, méretű köröket, melyek a betegségüket és az életterük azon tényezőit szimbolizálják, amelyek aktuálisan fontosak számukra [35][36][37]. A tesztfelvételi lap jobb alsó sarkában egy 7 cm átmérőjű, Ént szimbolizáló kör van előre nyomtatva.…”

“…Korábbi vizsgálati adataink alapján a teszt második részében megjelenített tényezők közül a leggyakoribbak a társas támogatás kategóriájába sorolható válaszok [36]. A jelen vizsgálatban a szabadon megjelenített körök közül csupán azokat a köröket vizsgáltuk, amelyek jelentéstartalmuk alapján egyértelműen a társas támogatás kategóriájába voltak sorolhatók (például partner, családtag, barát, ismerős, kolléga, szomszéd), és amelyekkel kapcsolatban az utóteszt válaszai alapján is megerősítést nyert, hogy érzelmi és/vagy instrumentális támaszt jelentenek a személyek számára.…”

“…194, súlyos kórházi fekvő beteg tesztjeit elemezve elmondható, hogy a mérőeszköz széles körű információt nyújt a páciensek szubjektíve megélt, észlelt társas támogató hálójával kapcsolatban. Mindezt egy olyan vizuális technika segítségével, mely alacsony eszközigénye, könynyen érthetősége és gyors alkalmazása miatt jól illeszkedik a klinikai környezethez [35][36][37]. A teszt lehetőséget ad a szakember számára akár egy viszonylag gyors elemzésre, hiszen ránézésre látható a páciens számára aktuálisan észlelt szociális háló, annak a betegséghez és az Énhez viszonyított mérete, elhelyezkedése.…”

“…Sokszor azonban a betegség kezelése vezet ahhoz, hogy akár átmenetileg, akár tartósan a betegek szociális izolációt, magányosságot élnek meg, ugyanis gyakran vagy a betegség fizikai tünetei, vagy a kezelés miatt korlátozódik a családdal és a barátokkal való kapcsolattartás (például intenzív osztályos ellátás, karantén [35][36][37]. Az eredeti PRISM-tesztverzió egy olyan vizuális mérőeszköz, mely a betegség okozta tehernek, a betegség Énre gyakorolt hatásának és a betegségpercepciónak a feltárását teszi lehetővé [38,39].…”

“…Az eredeti PRISM-tesztverzió egy olyan vizuális mérőeszköz, mely a betegség okozta tehernek, a betegség Énre gyakorolt hatásának és a betegségpercepciónak a feltárását teszi lehetővé [38,39]. A teszt módosított változatainak segítségével az élettér egyéb fontos tényezői is feltárhatók (PRISM+ tesztek) [40], az általunk fejlesztett rajztesztverziója (PRISM-D) pedig lehetőséget ad a betegséggel küzdő személy életterére vonatkozó szubjektív reprezentációk differenciáltabb mérésére [36]. A rajzolás, mint szabad eszköz, projektív jellege miatt ugyanis alkalmas a tudattalan tényezők és viszonyulások feltárására.…”