The Computational Turn in Social Sciences. Challenges of the New Empiricism in the Age of Big Data

Tér és társadalom Big Data szemüvegen keresztül

“…A tanulmánynak nem feladata annak kifejtése, hogy mit is értünk Big Data alatt, hiszen ezt korábban már magyar nyelven is többen megtették az elmúlt években (Baji 2017, Dessewffy-Láng 2015, Giczi-Szőke 2017, Jakobi 2014, Kmetty 2018, Nagy-Veroszta 2018, Németh 2015, Ságvári 2017a, 2017b, 2017c, Székely 2015, Vukovich 2015, Jakobi-Lőcsei 2016, Z. Karvalics 2018. Figyelmünket inkább arra összpontosítottuk, hogy a társadalomtudományi kutatásokban használt Big Data források jelentős része térben is értelmezhető információkhoz (települések nevei, postai címek, GPS-koordináták, mobilhálózatok cellainformációi, vagy IP-címek) jutasson bennünket (Leszczynski-Crampton 2016).…”

“…Mindezek alapján talán nem túlzás azt állítani, hogy a Big Data újfajta választóvonalakat hoz létre "adatgazdagok" és "adatszegények" között (Boyd-Crawford 2012, Ságvári 2017a, 2017c. Itt nem csak arról az aszimmetrikus viszonyról van szó, amely az adatok tulajdonosai (akik gyűjtik, tárolják, "kibányásszák" és elemzik azt) és az adatgyűjtés tárgyai (például a felhasználók) között létezik (Andrejevic 2014), hanem azokról a régi-új választóvonalakról, amelyek kutatók és kutatócsoportok, a vállalatok és az akadémiai világ vagy éppen országok között jönnek létre, attól függően, hogy fizikailag mennyire közel, illetve távol vannak az adatoktól, pontosabban annak tulajdonosaitól.…”