The 2007–2009 Financial Crisis: An Erosion of Ethics: A Case Study

Abstract

This case study examines five dimensions of the

Social Responsibility in the Operation of Central Banks

“…The American central bank made extraordinary efforts to handle the crisis and save the financial system, in order to avoid a global financial collapse. The responsibility of central banks is significant not only in terms of direct measures, but also in connection with the subsequent regulation (Schoen 2016). The social responsibility of central banks is peculiar, as these were established specifically for the benefit of the common good.…”

Is Ethical Finance the Answer to the Ills of the UK Financial Market? A Post-Crisis Analysis

“…2-3;Schoen 2016). Second, and more important was, engaging in highly speculative and complicated financial structures, a practice which later became known as 'casino banking'.…”

Rendszerszintű kockázat rendszerszintű erkölcs nélkül. Kiegészítések a pénzügyi válságok etikai magyarázatához

“…a szakirodalom megállapításai a pénzügyi válság etikájával foglalkozó tanulmányok jelentős része mikroszinten -azaz az egyes résztvevők és érintettjeik (stakeholderek) kapcsolatában -vizsgálja a szereplők viselkedésének erkölcsös vagy erkölcstelen voltát. Schoen [2017] esettanulmányjelleggel dolgozza fel a válsághoz vezető folyamatokat, és külön-külön teszi fel a kérdést az egyes szereplőkkel kapcsolatban, hogy a különböző etikai iskolák (utilitarizmus, Kant, valamint rawls etikája) szerint az adott cselekedet erkölcsileg vajon elfogadhatónak tekinthető-e. a válasz a legtöbb esetben: nem (1. táblázat). Scarlet-Kelly [2012] a hitelminősítőkre, míg mások egy-egy nehéz helyzetbe került intézményre koncentrálnak: Fassin-Gosselin [2011] a belga fortis bankkal, Linsley-Slack [2013] az angol northern rock bankkal, Arce-Razzolini [2018] az aig biztosítótársaság állami kimentésének kérdéseivel, míg Dewing-Russell [2016] az ír HBOs bankkal foglalkozik etikai szempontból.…”

“…a teljesség igénye nélkül(Schoen [2017]): a hitelező pénzügyi vállalatok sok esetben -magasabb jutalék ellenében -kockázatos termékeket adtak el nem kellően felkészült adósoknak, a finanszírozó bankok magasabb kamatozású hitelekhez jutottak, amelyet az árnyékbankrendszerben meghúzódó intézményekkel karöltve, kedvezőbb feltételek mellett -és sok esetben a mögöttes termékek valódi ismerete nélkül -tudtak értékpapírosítani és globálisan teríteni a magasabb hozamra számító befektetők számára. a hitelminősítő cégek eközben egyértelmű érdekkonfliktustól szenvedtek(Scarlet-Kelly [2012]), mivel a díjaikat a minősítendő cégek fizették, ami később tükröződött is a minősítések pontatlanságában és prociklikus jellegében.3 lásd például a Portfolio.hu hasábjain az elmúlt évben megjelent cikkeket(Portfolio.hu [2019a], [2019b]), valamint a jegybank szabályozási dilemmáját részleteiben bemutató visszaemlékezést(Király [2019]).…”