Teachers’ intentions with outdoor teaching in school forests: Skills and knowledge teachers want students to develop

Abstract

There is an interest among Swedish teachers to locate teaching outdoors. This study focuses on four teachers in grades 4-6, to explore their intentions and objectives with regular teaching outdoors. Datasources consist of semi-structured interviews, descriptions on successful activities, and reflections on metaphors. The use of intentional analysis and Bloom’s revised taxonomy on teachers’ objectives show that the teachers stress the out-of-school learning that draws on the actual world and concrete material. Yet their objectives with these authentic experiences are diverse. Two teachers have mainly cognitive objectives with a holistic view of knowledge where outdoor and indoor interact. To become knowledgeable, each individual student needs teaching in this proper context. The other two teachers primarily have affective objectives, in a dichotomy between learning theoretical knowledge indoors, and learning practical, concrete knowledge outdoors. They consider the outdoor arena as crucial for students with learning difficulties.

Az iskolán kívüli tanulás gyakorlatának, megítélésének és hatásának vizsgálata általános iskolás tanulók, pedagógusok és intézményvezetők körében

“…Az ismeretek lehető legjobb elsajátításához mindkét funkcióra szükség van, így az iskola és az iskolán kívüli tanulás színterek egymással együttműködve fejthetik ki legerősebben a hatásukat. Emiatt hiba volna az iskolán kívüli és az iskolai oktatást egymástól független kontextusban vizsgálni, sokkal inkább az iskolai oktatáson belül, annak részeként kellene értelmezni a tantermen kívüli oktatási formákat, ahogyan azt a skandináv modell is teszi (Bentsen, Mygind & Randrup, 2009;Wilhelmsson, Ottander & Lidestav, 2012). Az informális oktatás pozitív, támogató szerepének evidenciáját a természettudományos tárgyak formális oktatásában számos tanulmány kiemeli (pl.…”

“…Az iskolán kívüli tanulás különösen hatékony lehet azon lemaradó, rosszul teljesítő diákok számára, akik a megszokott tantermi körülmények között kevésbé motiváltak a tanulásra, és ebből kifolyólag tanulási nehézségekkel küzdenek. A tantermen kívüli színterek jó tanulási alternatívát jelenthetnek ezeknek a tanulókkal azáltal, hogy az elméleti hangsúlyú teljesítményi kudarcokkal szemben megadják a lehetőséget az "ahaélmény" és az azonnali sikerek átélésének (Wilhelmsson, Ottander & Lidestav, 2012).…”

“…A tárgyakon, valós tapasztalatokon keresztüli tanulás könnyebben interiorizálódik, és mélyebb szintű tudást eredményez. Az iskolán kívüli, autentikus színterek lehetővé teszik az elméleti és a tapasztalatokon alapuló, gyakorlati tudás ötvözését, ahol a tudás és a tapasztalat, a tanuló és a tanulmányozandó jelenség folyamatos interakcióban lehet a különböző érzékszervi észlelésen keresztül (Balkan-Kiyici & Yavuz Topaloğlu, 2016;Demirci Güler & Afacan, 2013;Jordet, 2009;Szczepanski, Malmer, Nelson, & Dahlgren, 2007;Wilhelmsson, Ottander & Lidestav, 2012;). Az értelmes és hosszútávra rögzült ismeretek elsajátításának támogatása mellett az informális tanulási környezetek fejlesztik az affektív, pszichomotoros és szociális készségeket is (Balkan-Kiyici & Yavuz Topaloğlu, 2016).…”

“…szabadtéri oktatási centrumok és erdei iskolák segítik a pedagógusokat egy vagy több napos iskolán kívüli foglalkozások lebonyolításában. Svédországban még arra is lehetőség van, hogy az iskolák a szomszédos erdők tulajdonosával szerződést kössenek a terület oktatási célú használatára, mely segítségével az iskola diákjai hosszú távú és rendszeres kapcsolatba kerülhetnek az őket körülvevő természettel (Wilhelmsson, Ottander & Lidestav, 2012). A közeli erdők használatára vonatkozó megállapodásokkal szintén kiküszöbölhető a legtöbb gátló tényező, mint az időhiány, plusz költség, utazásszervezés.…”

“…Az újdonság hatásának negatív aspektusa azonban jelentős mértékben redukálható a tantermen kívüli foglalkozás kellő didaktikai előkészítésével, tehát Az iskolán kívüli tanulás kritikus tényezői című fejezetben már említett instrukcionális faktor figyelembevételével. Az iskolán kívüli programokat megelőző tervezés és a diákokat is bevonó előkészítő tevékenység szerepét a legtöbb pedagógus alábecsüli vagy figyelmen kívül hagyja (Amos & Reiss, 2012; (Nagy L.né, 2011), pedig számos kutatás megerősítette hatását a tanulás kimenetelére (Bitgood, 2011;Eaton, 1998;Holmes, 2012;Orion, 1993;Orion & Hofstein, 1994;Wilhelmsson, Ottander & Lidestav, 2012;Yunker, Orion & Lernau, 2011;Waite, 2009 stb. ) Az iskolán kívüli tanulást megelőző felkészítés több módszerrel is történhet a program jellegének, témájának, a részt vevő diákok előismereteinek, korosztályának megfelelően: a tanulók leggyakrabban prezentációk, filmek, kiselőadások, kiegészítő olvasmányok vagy vázlatok segítségével készülhetnek fel az iskolán kívüli foglalkozásra (Bitgood, 2011).…”