A civil társadalom részvétele, aktív bevonása a várospolitikai döntéshozatalba és városfejlesztésbe napjaink egyik megkerülhetetlen közpolitikai kérdése, de egyben kihívása is. Ahhoz, hogy városainkat élhetőbbé, fenntarthatóbbá és befogadóbbá tegyük, meg kell teremteni azokat az intézményesült kereteket, ahol a civil szervezetek közvetlenül is hallatni tudják hangjukat a helyi ügyekben. Mindezt a politikai szereplők is egyre inkább felismerik, belátva, hogy a civil szervezetek bevonása nemcsak hatékonyabbá teszi a fejlesztéseket, de legitimálja is azokat. Emellett a helyi társadalom tagjai is egyre gyakrabban lépnek fel cselekvően a helyi vonatkozású ügyekben. A tanulmány a részvételi, vagy másnéven deliberatív demokrácia különböző formáinak nemzetközi elterjedését és hazai megjelenését mutatja be, különös tekintettel a fővárosra és kerületeire. A kutatás fő kérdései: a szakirodalom alapján a deliberatív demokrácia milyen formái terjedtek el világszerte a városok fejlesztése terén, ezeknek milyen változatai jelentek meg Magyarországon és különösen Budapesten? A kutatás tartalomelemzésen és félig strukturált mélyinterjúkon alapul, amelyeket szakpolitikusok, önkormányzati szakemberek és civil szervezetek képviselői körében végeztünk 2023 és 2024 során, s amely elsősorban arészvételi kultúra fővárosi megjelenését és jelenlegi helyzetét igyekezett feltárni. A kutatás során igyekeztünk megismerni az alulról szerveződő nagyvárosi grassroot mozgalmak szárnybontogatásait a rendszerváltozástól napjainkig; a részvételi eszköztár megvalósított és tervezett elemeit; valamint a civil és önkormányzati kapcsolatok konfliktusait és érdekütközéseit. A vizsgálat alapján megállapítható, hogy az elmúlt években számos gyümölcsöző civil-önkormányzati együttműködés jött létre a fővárosban, azonban a civil szféra és a helyi hatalom között sok területen konfliktusok alakultak ki, amelyek többnyire a szemléletbeli különbségekből és az eltérő működési mechanizmusokból adódtak. A kutatás arra is rámutatott, hogy a civil szervek közül azok tudják legsikeresebben képviselni ügyeiket, amelyek erős helyi beágyazottsággal, és/vagy nagy szakértői bázissal rendelkeznek, és az önkormányzat számára is képesek segítséget nyújtani. Budapesten az elmúlt években a részvételi eszköztár fokozatos bővülése volt megfigyelhető és egyre több olyan innovátorról lehet beszélni, akik katalizálni tudják ezeket a folyamatokat. A siker pedig a kitartáson, a városvezetők prioritásain, a civilek aktivizmusán és a két oldal hatékony kooperációján múlik. A téma a következő öt éves önkormányzati ciklusban vélhetően még inkább előtérbe kerül majd Budapesten és számos vidéki nagyvárosban a 2024. június 9-i választások fényében. Véleményünk szerint a részvételi demokrácia a helyes út a hatékonyabb, fenntarthatóbb és igazságosabb városfejlesztés felé, amelyben az állampolgárok aktívan és elkötelezetten képesek alakítani a városukat, ezzel elősegítve nemcsak a városi infrastruktúraés a szolgáltatások színvonalának emelkedését, hanem a közélet, a közbeszéd, a társadalmi szolidaritás és kohézió erősödését is.
