Tanulást hátráltató, nem hatékony stratégiák és korrigálási lehetőségeik

A COVID-19 alatti digitális munkarend hatásai az önszabályozott angol szótanulás pedagógiai fejlesztésére: középiskolai angoltanárok nézetei

“…Az önálló, tanórán kívüli autonóm tanulásban fontos szerepet játszanak a tanuló képességei, szándékossága, fele-lősségvállalása, kontrollgyakorlása és kapacitása (Benson, 2013;Littlewood, 1996), az önszabályozott tanulás pedig olyan proaktív folyamat, amelyben megjelennek a célkitűzések, a tanulási stratégiák alkalmazása és a reflexió (Zimmerman, 2008), továbbá meghatározó szerepet játszik benne a motiváció és az énhatékonyság (Csizér, 2012). Az önszabályozás bizonyítottan összefügg a tanulmányi eredményekkel (Dávid et al, 2015), ezért a stratégiafejlesztés és az önszabályozott tanulás támogatása pozitívan hathat az oktatás kimeneteleire (Oxford, 2017), melyben elengedhetetlen szerepük van a pedagógusoknak (Ghazal, 2007;Nagy & D. Molnár, 2017).…”

“…A szakirodalom ezeken a területeken kihangsúlyozza a pedagógia szerepét (lásd pl. D. Molnár, 2014;Ghazal, 2007;Nagy & D. Molnár, 2017;Oxford, 2017;Zimmerman, 2008). A tanár lelkesedése és elköteleződése például az egyik legmeghatározóbb tényező, mely kihat a tanulói motivációra (Dörnyei & Ushioda, 2011), azon belül is pozitívan befolyásolhatja a bel-ső motiváció kialakulását és az önszabályozott tanulási folyamatokat (Young, 2005).…”

A felsőoktatási tanulmányi alkalmasság értékelésére kidolgozott rendszer a Szegedi Tudományegyetemen: elméleti keretek és mérési eredmények

“…A korábbi területek közül a tartalmi keretek átdolgozásával folytatódott a szövegértés (OECD 2017) és a matematikai gondolkodás (Nunes-Csapó 2011) vizsgálata. Kiemelt fi gyelmet kapott az új ismeretek elsajátításának és létrehozásának sikerességét erősen meghatározó induktív (Csapó-Molnár 2012;Molnár-Csapó 2011) és kombinatív gondolkodás (Adey-Csapó 2012;Csapó-Pásztor 2015), továbbá a tanulók általános problémamegoldó képessége (Molnár-Greiff -Csapó 2013;Csapó-Molnár 2017), valamint tanulási stratégiája (Nagy-D. Molnár 2017).…”

A pedagógusok helyzetéről szóló adatok természete

“…Lehetett volna választani 2023 januárjában is a két kezdő bekezdés között, mégis a tanulmányíró arra kérte a szám szerkesztőjét, a főszerkesztőt és a lektorokat is, hogy engedjék azt a szokatlan megoldást, hogy az indítógondolat kettőssége egyszerre helyezze el az írást a "módszertanozó" szociológia és a "társadalompolitizáló" szociológia alternatívái között -épp a "legnagyobb értelmiségi réteg" megismerésére vonatkozó érdekre hivatkozva. 2 Indoklásul előadta, hogy az elmúlt két évtizedben az Educatio® közössége által több alkalommal felkérve is (Nagy 1994(Nagy , 2009(Nagy , 2015, nagydoktori folyamatok tartalmi kérdéseinek végiggondolásaként (Nagy M. 1995;Donáth 2009) is, a neveléstudományi mezőt érintő tudománypolitizálás/tudományszervezés részeként is (Nagy 2011a(Nagy , 2011b, a szociológiai mezőt érintő tudománypolitizálás/tudományszervezés részeként is 3 , sőt még két pedagógusszakmai érdekszervezet felkérésére is 4 újra és újra belefogott a peda gógushelyzet elemzésébe. Ezeknek az aktuális kontextusokban megszületett elemzéseknek a historiográfiáját a szerző részéről nyilvánvalóan súlyosan őszintétlen, egy tudomány történész részéről pedig súlyosan hibás lenne apolitikus narratívában áttekinteni.…”