Táj és tájértelmezés

A tájkép érzékelésének környezetpszichológiai elméletei és egy tiszazugi felmérés tapasztalatai

“…Csak tájépítészek, művészettörténészek írtak néhány monográfiát a földrajzi tájak művészi ábrázolásáról, a tájélmény érzelmi aspektusáról (Kubinszky M. 1995;Szabó J. 2000;Drexler D. 2010). A 2004-ben kiadott Tájesztétika (al)címet viselő Magyar Szabvány (MSZ) kísérletet tett arra, hogy a táj vizuális adottságait néhány objektív mutatóhoz kösse.…”

“…Például az osztrák himnuszban "Hegyek országa, folyó menti föld… szántóföldek országa" szerepel, a svájciban az alpesi csonthó (firn), a lengyelben a Warta és a Visztula, a szlovákban a Tátra, az olaszban az Alpesek és Szicília, a magyarban pedig ugye a tokaji kultúrtáj… Az ókori és a reneszánsz európai társadalmakban kialakult nézet szerint a tájak esztétikai értéke a rendezettségtől (order), a harmóniától, az arányosságtól (measure) és a szimmetriától függ (Lowenthal, D. 2007;Tribot, A-S. et al 2018). Az ettől eltérő megjelenés preferálása a 19. század végétől jellemző, az impresszionizmus, a kubizmus, a modernizmus, a posztindusztriális környezetszemlélet eredménye (Lowenthal, D. 2007;Drexler D. 2010).…”