Szakmai oktatás – múltja, jelene és jövője – a számvitel oktatás tükrében = The past, present and future of professional education in the context of the accounting education

Abstract

A felsőoktatás fejlesztése örök téma, de napjainkban egyre inkább érezzük a tartalmi és módszertani megújulás szükségességét. A fejlesztés nemzetközi és hazai céljai hasonlók: az iskolaelhagyók arányának csökkentése, a diplomások arányának növelése, a Lifelong learning résztvevői arányának növelése, a mobilitás emelése. A képzés tartalmi és módszertani témakörére komolyabb hatást képes gyakorolni az oktató, ezért a kutatásomban ezzel foglalkozom. Célom a tanszékünkön megvalósult tárgyfejlesztés értékelése és az ezt szolgáló minőségbiztosítási eszköz kimunkálása. A hallgatók intézményválasztását befolyásoló egyik lényeges tényező az oktatás minősége, amely az ismeretek gyakorlati felhasználását és a rugalmas alkalmazkodás megalapozását is magába foglalja. Az oktatásban túlsúlyban levő hard-skill-ek helyett, illetve mellett elengedhetetlen a soft-skillek fejlesztése. A Pénzügy és Számvitel alapszakon (BA) tanulók számára a tanulmányokat záró esettanulmány, amelyet a vizsgált Pénzügyi-számviteli informatika 2. (Pszi2) tárgyban használunk erre szolgál. A LEO szemlélet alapján az önálló munkavégzésre, problémamegoldásra képes számvitelesek képzése a cél. A korábban tanult ismeretek szintetizálására épülő esettanulmányt, IKT eszközök hasz-nálatával, a csoporttagokkal és az oktatóval való kooperáció segítségével oldják meg, ezzel is fej-lesztve a felelős munkavégzés és együttműködés kompetenciáit. A kutatás kérdőíves eredményei alapján a hallgatóknál preferált tanulást segítő eszközök közé került a „hallgatótárs segítsége”, a „segítő feladatlista” és az „oktatói konzultáció”, viszont alacsony érté-kelést kapott a „jogszabályolvasás” és az „előzetes elméleti anyag”. A tantárggyal töltött idő és az előtanulmányok szintje, közepesnél kisebb pozitív kapcsolatban van a végső jeggyel a korrelációs számítás eredményei alapján. Az egyes években az elért eredmény ingadozásával azonosan mozognak a tantárggyal kapcsolatos hallgatói értékelések. A tárgyévi adatok alapján a hallgató tantárggyal töltött ideje és az „oktató érdekesen, érthetően tartotta az órát” értékelés között a korreláció számítás gyenge-közepes pozitív kapcsolatot igazol. A kutatás alapján az oktatás területén fejlesztendő területek Az oktatásmódszertan eszközeit, céljait, a követelményrendszer sajátosságait, a hallgatótól elvárt tevékenységet jól kell kommunikálni, ezzel támogatva a motiváltságukat. 2 Minden hallgató más, ezért többféle formában kell számukra átadni az ismereteket, „kiszolgálva” ezzel a hallgatók minél szélesebb körét. Egyéni konzultációval segíteni kell a kérdések megválaszolását, a problémák megoldását. A feladat és esettanulmány a lehetséges megoldási elágazások közötti tudatos választási lépések sorozata, melynek önálló elvégzésére kell felkészíteni a hallgatót. A kutatás alapján a minőségbiztosítást szolgáló rendszerben fejlesztendő területek Az egyes tantárgyak sajátosságait, valamint az oktatási eszközök és az oktatásszervezési módszerek specialitásait figyelembe vevő kérdésekkel is érdemes kiegészíteni az alkalmazott kérdőívet. Az anonimitás megtartásával az elért tanulmányi eredmények és a vélemény kapcsolódását feltárhatóvá kellene tenni. A komolytalan kitöltés és a kiugró értékek szűrése, valamit az alkalmazott számítási módszerek, adatbázis ismerete elengedhetetlen a tudományos felhasználáshoz. Összehasonlíthatóságot biztosító mutatók alkalmazása (egy kreditre jutó hallgatói óra) és a kutatási célú felhasználás kiszolgálása (lekérdezési, hozzáférési lehetőség) elengedhetetlen.