Supporting efforts to measure intellectual capital through the EFQM Model with the example of Hungarian National Quality Award winners

Abstract

The bottom line of managing intellectual capital is the ability to measure its elements. Year by year intellectual capital literature and company practice line up new measuring attempts, but only some of them prove to have strong empirical evidence. Notwithstanding, several companies complete their traditional financial accountings with the evaluation of assets which are invisible in the books. First, our study introduces the main issues regarding the measurement of intellectual capital elements. Then it seeks the answer for the question how the EFQM-based self-assessment method can support an organization in its efforts to evaluate some of its intellectual capital elements.

Análise Dos Efeitos Do Capital Intelectual Na Lucratividade Das Empresas Brasileiras

“…Mais recentemente,Tóth e Kovesi (2008),Stam (2009),Grajkowska (2011), Maditinos et al (2011 e Andreeva e Garanina (2016) defenderam modelos quantitativos de mensuração do CI baseados em indicadores de desempenho financeiro (lucratividade) e valor para as empresas. St-Pierre e Audet (2011) apresentaram um modelo de mensuração do CI que relaciona a estratégia das pequenas e médias empresas (PME), os componentes do CI e o desempenho financeiro dessas.…”

Capital Intelectual

“…Ao descrever a relação entre o porte de uma empresa e suas variáveis de CI, Corvino et al (2019), em estudo realizado em 73 empresas europeias, descobriram que o tamanho da empresa modera a ligação entre elementos de CI com o resultado operacional das empresas estudadas. Como resultante, abordagem desta pesquisa encontra guarida na consideração de que "[...] não existe um método que possa ser aplicado de forma ampla e universal, mas há uma série de métodos e ferramentas que são eficazes em situações específicas e para portes específicos de corporações" (Tóth;Kövesi, 2008, p. 3).…”

Innováció nyújtotta teljesítményértékelési alapvetések

“…A stratégiák teljesítése céljából szükséges a teljesítmény alakulását nyomon követni, azonban a szervezeti életben az intellektuális tõke szerepének erõsödésével az értékelés fejlõdése, fejlesztése is szükségessé vált. (Az intellektuális tõke értékelésérõl ír többek között Edvinson-Sullivan 1996;Edvinsson 1997;Kaplan-Norton 1998, Bontis et al 1999Sveiby 2001in Gyökér 2004Lev 2004;Gyökér 2004;Harangozó 2007;Tóth 2008;Tóth-Kövesi 2008;Harangozó 2012). A változást és a fejlõdés iránti szükségességet munkájukban Kaplan és Norton (1998) is kifejezik, hiszen összefoglalják, hogy a befektetések az új képességek kifejlesztésére irányulnak, a siker, a kudarc, a motiváció, a teljesítmény nem mérhetõ a hagyományos pénzügyi modell segítségével.…”

“…I n t e g r á l t s z e m l é l e t i n n o v á c i ó v a l , i l l e t v e k ö r n y e z e t i é s t á r s a d a l m i i n n o v á c i ó v a l Számos nemzetközi (többek között: Edvinson-Sullivan,1996; Kaplan-Norton 1998, Lev 2004) és hazai publikáció (többek között : Gyökér 2004;Tóth-Kövesi 2008;Tóth 2008;Boda-Virág 2010;Harangozó 2012) foglalkozik a tudásra épülõ gazdasággal, illetve a tudás, az intellektuális tõke gazdasági fejlõdésben betöltött szerepének hangsúlyozásával, melyek közül több tanulmány bemutatja ezen tõke termelési tényezõk között elfoglalt helyét is. Kiss (2005) a Porter-féle versenyelõny magyarázat alternatívájára hivatkozva azt írja munkájában, hogy a versenyelõny a fizikai és intellektuális (szellemi) erõforrások megfelelõ menedzsmentjén alapul, így a vállalat alapvetõ kompetenciáit hozza létre.…”