Strontium isotope evolution of Late Permian and Triassic seawater

Korte, Christoph; Kozur, Heinz W.; Bruckschen, Peter; Veizer, Ján

doi:10.1016/s0016-7037(02)01035-9

Cited by 314 publications

(272 citation statements)

References 65 publications

Supporting

Mentioning

236

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Sr isotope values for the whole Permian in a relatively coarse scale have been analysed using brachiopod shells and conodonts. The 87 Sr/ 86 Sr curve shows the lowest value 0.70685 in the late Capitanian followed by a gradual rise in the Lopingian to values of 0.70715 just below the PTB based on samples from Iran (Korte et al, 2003(Korte et al, , 2006. According to some recent detailed studies (Wang et al, , 2007Cao et al, 2009), the 87 Sr/ 86 Sr value of Bed 6c just below the GLB GSSP at the Penglaitan Section is 0.706712 , then gradually increases across the GLB (Figure 1).…”

Section: Sr/ 86 Sr Isotopementioning

confidence: 88%

High‐resolution Lopingian (Late Permian) timescale of South China

et al. 2010

View full text Add to dashboard Cite

The Lopingian represents the last epoch of the Palaeozoic Era and is bracketed by two severe biotic mass extinctions associated with dramatic environmental changes. The Lopingian Epoch lasted about 7 millions years and was also bracketed by large volcanic eruptions with the Emeishan volcanics at the base and the Siberian traps at the top. Considerable data have accumulated recently and in this paper we attempt to summarize these findings in a high-resolution Lopingian (Late Permian) timescale that integrates currently available multiple biostratigraphic, isotope chemostratigraphic, geochronologic and magnetostratigraphic data. In South China at least 13 conodont zones, multiple polarity zones and large carbon isotope fluctuations in the Lopingian are recognized and provide the high-resolution calibration that is essential to study this Late Permian interval characterized by Earth's largest biotic extinction. We also present a global correlation chart for the marine Lopingian Series.

show abstract

Section: Sr/ 86 Sr Isotopementioning

confidence: 88%

High‐resolution Lopingian (Late Permian) timescale of South China

et al. 2010

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Evidence for a consistent global anomaly of iridium or other rare elements has not been forthcoming for the Permian-Triassic boundary. Nor have abundant and widespread examples of shocked quartz or spherules been found comparable to those at the Cretaceous-Palaeogene boundary, although strong excursions in carbon, oxygen, strontium and sulphur stable isotopes indicating dramatic environmental perturbation have been recorded (Odin et al, 1982;Oberhänsli et al, 1989;Magaritz et al, 1992;Korte et al, 2003;Krull et al, 2004). Despite the scarcity of shocked quartz or platinoid element anomalies, local abundances of meteoritic fragments (Basu et al, 2003) and even a possible impact site, the so called Bedout structure on the Australian northwest continental shelf (Becker et al, 2004), have been used to argue for impact-related extinction at the Permian-Triassic boundary.…”

Section: Discussionmentioning

confidence: 99%

Extinction and recovery patterns of the vegetation across the Cretaceous–Palaeogene boundary — a tool for unravelling the causes of the end-Permian mass-extinction

Vajda

McLoughlin

2007

Review of Palaeobotany and Palynology

View full text Add to dashboard Cite

High-resolution palynofloral signatures through the Cretaceous-Palaeogene boundary succession show several features in common with the Permian-Triassic transition but there are also important differences. Southern Hemisphere CretaceousPalaeogene successions, to date studied at high resolution only in New Zealand, reveal a diverse palynoflora abruptly replaced by fungi-dominated assemblages that are in turn succeeded by low diversity suites dominated by fern spores, then gymnosperm-and angiosperm-dominated palynofloras of equivalent diversity to those of the Late Cretaceous. This palynofloral signature is interpreted to represent instantaneous (days to months) destruction of diverse forest communities associated with the Chicxulub impact event. The pattern of palynofloral change suggests wholesale collapse of vascular plant communities and short-term proliferation of saprotrophs followed by relatively rapid successional recovery of pteridophyte and seed-plant communities. The Permian-Triassic transition records global devastation of gymnosperm-dominated forests in a short zone synchronous with one or more peaks of the fungal/algal palynomorph Reduviasporonites. This zone is typically succeeded by assemblages rich in lycophyte spores and/or acritarchs. Higher in the succession, these assemblages give way to diverse palynofloras dominated by new groups of gymnosperms. Although different plant families were involved in the mass-extinctions, the general pattern of extinction and recovery is consistent between both events. The major difference is the longer duration for each phase of the Triassic recovery vegetation compared to that of the Paleocene. The protracted extinction-recovery succession at the Permian-Triassic boundary is incompatible with an instantaneous causal mechanism such as an impact of a celestial body but is consistent with hypotheses invoking extended environmental perturbations through flood-basalt volcanism and release of methane from continental shelf sediments.

show abstract

“…A Vár-heggyel átellenben a pokol-völgyi kőfejtő 16 m vastag felső rhaeti rétegsorát KORTE & KOZUR (2011) vizsgálták, és bár egy enyhe, 1‰ körüli negatív eltolódást és az azt lépcsőzetesen követő ~2‰-es pozitív eltolódást regisztráltak, ezek megfeleltet hetősége a vár-hegyi szelvénnyel nem egyér telmű. A szénizotóp-adatokon kívül a pokol-völgyi kőfejtő rhaeti conodontáin mért 87 Sr-86 Sr adatok hozzájárultak a Sr-izotóp sztratigráfia referenciagörbéje triász végi szaka szának kalibrálásához (KORTE 1999, KORTE et al 2003.…”

Section: Kemosztratigráfia a Triász-jura Határ Környékénunclassified

A triász és a jura időszak határán lezajlott globális krízis és annak nyomai magyarországi rétegsorokban

Haas¹,

Pálfy²,

Győri³

et al. 2018

Földt. Közl.

View full text Add to dashboard Cite

BevezetésA földtani kutatások eredményeként régóta tudjuk, hogy voltak a Föld történetében olyan, viszonylag rövid idejű környezeti krízisek, amelyek az élővilág igen jelentős megváltozását eredményezték, amikor tömegesen haltak ki fajok, nemzetségek, sőt a szervezetek nagyobb csoportjai is. Ezek a krízisek nemegyszer döntően megváltoztatták az élővilág fejlődésének további menetét. Bolygónk történetét szakaszokra tagolják és ily módon a földtörténetben mér -föld köveknek tekinthetők. Azt, hogy az ősmaradvány-együt tesekben hirtelen, jelentős változások vannak már a 19. század első felében felismerték. Ezeknél a változásoknál vonták meg a földtörténeti időszakok határát és az 1820-1840 között elnevezett időszakok (pl.: szilur, devon, triász, jura, kréta) máig érvényben vannak. 1841-ben John PHILLIPS javasolta az állatvilág fejlettségén alapuló tagolást, megalkot va a paleozoikum, mezozoikum és kainozoikum ter minusokat (MORRELL 2001).A földtörténet legutolsó, mintegy fél milliárd évének leg nagyobb tömeges kihalási eseményeit RAUP & SEPKOSKI (1982) az ősmaradvány anyag korszerű elemzésével mutatta ki. A kihalási ráta változásait ábrázoló diagramjukon öt feltűnő kihalási csúcs jelentkezik: az ordovícium végén, a ké -ső-devonban, a perm végén, a triász végén és a kréta végén. Az öt legnagyobb közt van a tehát a paleozoikum-mezozoikum és a mezozoikum-kainozoikum határa is. Ez jól mutatja, hogy az élővilág összetételének változásai ezeknél a fordulópontoknál olyan erőteljesek voltak, hogy azokat a rétegtan kialakulásának hajnalán is felismerhették a réteg -sorok tagolásán fáradozó kutatók. ALVAREZ et al. (1980) 148/1, 9-26., Budapest, 2018 Global crisis at the Triassic-Jurassic boundary and its stratigraphic record in Hungary AbstractThe mass extinction at the end of the Triassic Period was one of the largest extinction events in the Phanerozoic and it was the result of a global environmental crisis. In connection with this, the last two decades have seen increasing research efforts to gain more knowledge and thus a better understanding of this event. These efforts have included detailed studies of numerous stratigraphic sections worldwide. The review presented here attempts to summarize the major results of multi-faceted international research on the stratigraphic and fossil record of the end-Triassic event, discussing proposed cause-and-effect relationships and possible scenarios. In addition, there is also an overview of studies made in recent decades on the Triassic-Jurassic boundary sections in Hungary, with an emphasis on their relevance to global research into the Triassic-Jurassic boundary.Keywords: global environmental crisis, mass extinction, Triassic-Jurassic boundary Összefoglalás A triász időszakot lezáró tömeges kihalás egyike a fanerozoikum legnagyobb kihalási eseményeinek, amelyet globális környezeti krízis idézhetett elő. Kutatása az elmúlt két évtizedben vált intenzívvé és azóta szerte a világon, számos szelvény részletes vizsgálatával folyik. A szemle jellegű cikk célja a környezeti krízis kőz...

show abstract

Strontium isotope evolution of Late Permian and Triassic seawater

Cited by 314 publications

References 65 publications

High‐resolution Lopingian (Late Permian) timescale of South China

High‐resolution Lopingian (Late Permian) timescale of South China

Extinction and recovery patterns of the vegetation across the Cretaceous–Palaeogene boundary — a tool for unravelling the causes of the end-Permian mass-extinction

A triász és a jura időszak határán lezajlott globális krízis és annak nyomai magyarországi rétegsorokban

Contact Info

Product

Resources

About