Stigma and business failure: implications for entrepreneurs’ career choices

Abstract

We use data from Global Entrepreneurship Monitor to examine the act of entrepreneurial reentry by entrepreneurs who exit a failed business. We study reentry by mode of entry and by form of organizing. We find that in countries where the levels of stigma and regulatory conveyance of stigma markings were at their highest, entrepreneurs who exited failed businesses were less likely to reenter into entrepreneurial activity. Our finding suggests that negative social and economic sanctions that are associated with stigma markings speak only to one side of the entrepreneurship phenomenon. On the other side, stigma can function as a stimulus for entrepreneurs to defy the illegitimacy of the failed business and to actively seek out and engage in innovative behaviors that contribute to the overall diversity of entrepreneurial activities in their country.

Prospect theory and the effects of bankruptcy laws on entrepreneurial aspirations

“…Therefore, the small number of countries we have in our sample becomes a serious problem in estimations, if we include culture as it is the cross-section not the time dimension that matters. At the same time, some aspects of culture, such as uncertainty avoidance (Wennekers et al 2007;Li and Zahra 2012;Hayton and Cacciotti 2013) may be critical for high-aspiration entrepreneurship (see also Gartner and Liao 2012;De Clercq et al 2014;Simmons et al 2014). Individualism versus collectivism could be another relevant cultural control (Pinillos and Reyes 2011) as it may affect both entrepreneurial attitudes and concepts of responsibility inherent in bankruptcy law.…”

Vállalkozói kudarc - A vég, vagy egy új kezdet?

“…E definícióból is érződik, hogy a vállalkozás bezárása nem minden esetben azonos az üzleti kudarccal (Cope, 2011;Simmons et al, 2014;Ucbasaran et al, 2010). Objektív módon a vállalkozás megszűntetése, csődje jelentheti a kudarcot, míg szubjektív módon az eredmény és a cél eltérése (McKenzie -Sub, 2008), azaz az objektív része a kudarcnak a vállalkozó saját véleményétől, hozzáállásától független, addig a szubjektív része erősen függ a vállalkozó által támasztott elvárásoktól.…”

“…A vállalkozók által megélt üzleti kudarcok vizsgála-takor azonban fontos lehet figyelembe venni, hogy volt-e korábbi üzleti, vállalkozói tapasztalatuk (Cope, 2011;Simmons et al, 2014;Ucbasaran et al, 2010), valamint, hogy a kudarcélménykor egy vagy több vállalkozást tulajdonoltak (például: McGrath, 1999;Ucbasaran et al, 2010). A továbbiakban a vállalkozók csoportosítására Ucbasaran és szerzőtársai (2008, p.…”

“…Az érzelmi költségek terén tapasztalhatunk eltérést a vállalkozói típusok között, hiszen egy sorozatvállalkozó érzelmi költségei vélhetően magasabbak lesznek, mint egy portfólióvállalkozónak, mivel egyszerre csak egy vállalko-záshoz kötődik (Shepherd et al, 2009;Simmons et al, 2014;Ucbasaran et al, 2010). Ez azért is lényeges pont, amelyre a későbbiekben részletesen kitérek még, mert Shepherd (2003) szerint az erőteljes érzelmek és elköteleződés késlel-tethetik a tanulást egy kudarcélmény után, valamint addig képtelenek a vállalkozók továbblépni és figyelmet, energiát szentelni egy új vállalkozásnak (Shepherd et al, 2009).…”

“…Shepherd -Patzelt (2017), Simmons et al (2014), Singh et al (2015), Ucbasaran et al (2013), Wiesenfeld et al (2008) …”