Statin gyógyszerszedési gyakorlat myocardialis                     infarctus után Magyarországon

Tomcsányi, János

doi:10.1556/650.2017.30687

Cited by 6 publications

(4 citation statements)

References 16 publications

(13 reference statements)

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…A statinadherencia kapcsán hazai eredményekről tudunk beszámolni, Jánosi és munkatársai kutatása szerint a szívinfarktust követő egy év múlva jó statinadherenciát a betegek 54,4%-ában mutattak ki (21). Tomcsányi J. heveny szívinfarktuson átesett betegek statinszedési adherenciáját vizsgálta, elemzése szerint az adherencia átlagosan 70% volt (22). Kiss és munkatársai korábbi eredményei szerint a statinterápia tekintetében a perzisztencia hazánkban alacsonyabb, mint más országokban (23).…”

Section: Megbeszélésunclassified

Az iszkémiás szívbetegség okozta halálozás egyenlőtlenségei 65 év felettiek körében, 1990–2016 között

Németh¹,

Boncz²,

Elmer³

et al. 2023

Cardiologia Hungarica

View full text Add to dashboard Cite

Célkitűzés: Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint az iszkémiás szívbetegség a leggyakrabban regisztrált halálok világviszonylatban. Vizsgálatunk célja az iszkémiás szívbetegség okozta halálozás hazai és nemzetközi adatainak elemzése területi bontásban a 65 év felettiek körében. Módszerek: Retrospektív, kvantitatív elemzés keretében vizsgáltuk az iszkémiás szívbetegség okozta, korspecifikus, 1990 és 2016 közötti halálozást az Egészségügyi Világszervezet Európai Régióján belül kiválasztott nyugat-európai (n=17), kelet-európai országokban (n=10) és a volt Szovjetunió utódállamaiban (n=15) 100 000 főre vetítve, az Egészségügyi Világszervezet Európai Halálozási Adatbázisának adatai alapján. Leíró statisztikai módszereket, idősoros kimutatást, Kruskal–Wallis-próbát alkalmaztunk. Eredmények: Az iszkémiás szívbetegség okozta 100 000 főre vetített korspecifikus halálozás a nyugat-európai országokban volt a legalacsonyabb (férfiak: 1990: 1391,00; 2016: 513,00; nők: 1990: 746,91; 2016: 264,93) és a Szovjetunió utódállamaiban a legmagasabb (férfiak: 1990: 3133,51; 2016: 2204,41; nők: 1990: 2257,45; 2016: 1566,44). A kelet-európai, nyugat-európai országok, valamint a Szovjetunió utódállamai között szignifikáns különbséget találtunk a 65 év feletti férfiak iszkémiás szívbetegség okozta halálozásában (p<0,05). Az iszkémiás szívbetegség okozta korspecifikus standardizált halálozás 1990 és 2016 között a nyugat-európai országokban (férfiak: –63,12; nők: –64,53%) csökkent a legnagyobb mértékben, amit a vizsgált kelet-európai országok (férfiak: –29,93%; nők: –31,50%), majd a Szovjetunió utódállamai (férfiak: –29,65; nők: –30,61%) követtek. Következtetések: Az iszkémiás szívbetegség okozta halálozás mindkét nemben csökkent az egyes, elemzett csoportokban a teljes vizsgált időszak alatt. Magyarországon a kelet-európai átlagnál kisebb mértékben, 11,57%-kal csökkent a férfiak és 10,26%-kal a nők iszkémiás szívbetegség okozta halálozása a 65 év felettiek körében 1990 és 2016 között.

show abstract

Section: Megbeszélésunclassified

Az iszkémiás szívbetegség okozta halálozás egyenlőtlenségei 65 év felettiek körében, 1990–2016 között

Németh¹,

Boncz²,

Elmer³

et al. 2023

Cardiologia Hungarica

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Mégis, még az alapnak tekinthető statinkezelés tekintetében is jelentős kihívásokkal kell szembenéznünk. A gyógyszercsaládot illetően különösen rossznak mondható a betegek terápiahűsége mind primer (16), mind szekunder prevenció során (16,17,18). A statin-nonadherencia jelentősen emeli a kardiovaszkuláris kockázatot (17,19,20), a halálozási arányt szívinfarktus után (16,20,21 (27).…”

Section: Statinadherenceafteracutecoronaryeventsunclassified

Statinadherencia akut koszorúér-esemény után

Simon¹,

Kósa²,

Vassányi³

et al. 2020

Cardiologia Hungarica

View full text Add to dashboard Cite

Akut koszorúér-események után a gyógyszeres szekunder prevenció alapvető eszköze a hatékony koleszterincsökkentés, amelynek alapkészítményei a HMG-CoA-reduktáz-inhibitorok (statinok). Bár a gyógyszercsalád jelentősen képes mérsékelni az éresemények ismétlődését, a betegek kitartása a statinterápiához közismerten gyenge, ami részben indokolhatja a célértékek el nem érését, a magas vaszkuláris morbiditást és mortalitást az ismerten érbetegek között. Célok: Vizsgálatunkban arra a kérdésre keresünk választ, hogy különböző akut koszorúér-esemény után rehabilitációs kezelésben részesült betegek statinszedési szokásai hogyan alakulnak az önbevallás, illetve a receptkiváltások alapján. Betegek és módszer: Prospektív, multicentrikus vizsgálatunkban 7 centrumban bevont 445 beteg (kor 61,3±8,7 év, 70,1% férfi) adatait elemeztük, akinél egyaránt rendelkezésre álltak az önbevallásos és receptkiváltáson alapuló egyéves követési adatok. Közülük 289-en szívinfarktus (AMI-csoport), 53-an perkután revaszkularizáció (PCI-csoport), 103-an szívizom-revaszkularizációs műtét (ACBG-csoport) után kerültek bevonásra. Egy évvel később a betegek kérdőívben, vagy telefoninterjú során nyilatkoztak gyógyszeres kezelésükről. Rendelkezésünkre álltak a receptkiváltás adatai, amely alapján meghatároztuk a gyógyszeradherenciát és -perzisztenciát. Eredmények: Kiinduláskor szignifikánsan kevesebb beteg részesült statinkezelésben az ACBG-műtött csoportban (egész csoport: 95,1%; AMI: 96,9%; PCI: 96,2%; ACBG: 89,3%, a csoportok között jelentős az eltérés, p<0,01). Ugyanakkor itt volt legmagasabb az LDL-koleszterin szintje (egész csoport: 1,98±0,79; AMI: 1,97±0,81; PCI: 1,74±0,68 ACBG: 2,12±0,75 mmol/l, a csoportok között jelentős az eltérés, p<0,01). Egy évvel később az egész populációban a betegek 83,6%-a volt statinkezelésen önbevallás alapján (AMI: 85,0%, PCI: 84,3%, ACBG: 79,4%), nem találtunk szignifikáns különbséget a csoportok között. A receptkiváltáson alapuló adatok lényegesen rosszabb képet mutattak (a jó adherenciával bíró betegek aránya az egész csoportban: 53,8%, AMI: 57,1%, PCI: 51,9%, ACBG: 44,8%, különbség nem szignifikáns). Többváltozós lineáris regressziós modellben szintén egyik változó sem volt a statinadherencia önálló prognosztikus tényezője. A betegek perzisztenciája is az AMI-csoportban volt a legjobb. Következtetések: Bár akut koszorúér-betegség utáni rehabilitációban részt vevő betegek nagy arányban részesülnek statinkezelésben, ACBG-műtét utáni betegeknél már kiinduláskor is kisebb arányban van jelen statinkezelés. Egy évvel az esemény után nagyon alacsony a jó adherenciájú betegek aránya.

show abstract

“…Mindazonáltal a kontroll számára elérhetetlen betegek nagy száma és az, hogy egy év után már magasabb az LDL-C, mint fél év után, arra hívja fel a figyelmet, hogy az időszakos ellenőrzésekre és betegvisszahívásokra az eddiginél nagyobb hangsúlyt kellene helyezni. Tomcsányi az Országos Egészségpénztár adatai alapján végzett vizsgálatában a statinkezelésben, hozzánk hasonlóan, a nagy hatékonyságú adagok dominanciáját írta le, és az idő múlásával ott is nőtt az elégtelen vagy a kezelésben egyáltalán nem részesülők aránya [20].…”

Section: Megbeszélésunclassified