Should we destroy our Soviet heritage? Exploring the case of Soviet-era sculptures on the Green Bridge, Vilnius, through an analysis of media debates

Kačerauskas, Tomas; Baranovskaja, Ivona

doi:10.1080/01629778.2021.1948878

Cited by 7 publications

(3 citation statements)

References 34 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…A kommunizmusturizmussal foglalkozó szakirodalom viszonylag kevés, és főként Románia (Light, 2000a(Light, , 2001, Lengyelország (Knudsen, 2010;Matoga, 2015) és Litvánia (Kacerauskas & Baranovskaja, 2021;Jureniene & Radzevicius, 2022) attrakcióiról és azok fejlesztéséről szól, de azok alapján is látszódik, hogy a kategória különböző attrakciótípusokat foglal magában. A nyugati turisták be kívánnak tekinteni a volt szovjet blokk mindennapi életébe; kíváncsiak a diktatúra áldozataira; az 1956-os forradalom emlékeire; a kommunista jelképekre, esetleg az elhagyatott területeket akarják feltérképezni.…”

Section: Sötét Turizmus éS a Kommunizmusturizmusunclassified

Épített örökségeink fenntarthatósága a volt szovjet laktanyák újrahasznosításának példáján keresztül

Tevely¹

2023

Társadalom – Gazdaság – Természet: Szinergiák a Fenntartható Fejlődésben (Konferenciakötet)

View full text Add to dashboard Cite

A jelen kutatás célja, hogy feltárja a sötét turizmus és a fenntarthatóság kapcsolatát, valamint az épített örökségek körében játszott jelentőségét, ezzel elősegítve a volt szovjet laktanyák turisztikai vagy gazdasági újrahasznosításának folyamatát. A fenntartható turizmus témakörében a legtöbb elemzés a tömegturizmus által leginkább sújtott városok problémáit helyezi a középpontba, míg ez a vizsgálódás a kevésbé ismert helyszínek (újra)hasznosítására irányul. A cikk kitér a fenntarthatóság és a fenntartható turizmus alapelveire, a sötét turizmuson belül az úgynevezett „kommunizmusturizmusra” is. Hazai és külföldi példákon keresztül bemutatja a volt barakkok legjellemzőbb hasznosítási formáit, és javaslatot tesz a lehetséges megoldásokra, amelyeket az elhagyatott épületek esetében használni lehetne. A primer kutatás a már fölújított létesítmények online elemzése segítségével az esetleges beruházási lehetőségekre igyekszik felhívni a figyelmet. Ezeknek az épületeknek a rehabilitálása a helyi közösségek jólétének elérése, illetve a település vonzerejének növelése érdekében is szükséges.

show abstract

Section: Sötét Turizmus éS a Kommunizmusturizmusunclassified

Épített örökségeink fenntarthatósága a volt szovjet laktanyák újrahasznosításának példáján keresztül

Tevely¹

2023

Társadalom – Gazdaság – Természet: Szinergiák a Fenntartható Fejlődésben (Konferenciakötet)

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Formalistinis "reikšmingos formos" siekis šioje perspektyvoje galėtų būti suvedamas tik į vieną iš daugybės meno savybių ir atliekamų funkcijų -estetinę funkciją, šalia kurios taip pat egzistuoja pažintinė, ekspresinė, auklėjamoji-socializacinė, katarsinė, komunikacinė, moralinė, religinė, pramoginė, terapinė arba pvz., politinė-ideologinė (Kačerauskas, Baranovskaja 2021). 6 Tarp estetinio formalizmo kritikų ir advokatų išskirtini šie autoriai -K. Waltonas, N. Zangwillis.…”

Section: Formalizmo Estetikos Išplėstinės Sampratos Gairėsunclassified

Aesthetic Formalism in the View of Contemporary Art

RIMKUS¹

2022

fil-soc

View full text Add to dashboard Cite

In a narrow sense, the formalistic conception of art cannot range and explain a wide variety of contemporary art phenomena. In a wide sense, formalism – rejecting the reductionist definition of the essence of art, involving the conceptual dimension of the artwork, and expanding the dimension of sensibility – becomes a productive philosophical art theory allowing one to explain and investigate some part of the contemporary art (modern and postmodern) phenomena. In the expanded conception, the basic principles of aesthetic formalism include a wide scale of the principles of the creation and comprehension of the artwork – from an abstract form (perceived by senses) to a conceptual form. The article gives an illustration of these principles discussing abstractionism and surrealism as two different types of the contemporary formalistic visual art.

show abstract

“…Today, the backstage of the implementation of the "new art" is widely discussed (e.g., Kruk 2008;Lampard 2012;Silina 2016), documents to which researchers have not yet had access are analysed (Mileeva 2019), while at the same time addressing doubts relating to the identification of today's society with the art of socialist realism, referring to the need to protect the "Soviet heritage" mainly in the countries that emerged after the collapse of the Soviet Union (e.g., Kačerauskas and Baranovskaja 2021). Only a few years ago, one of the most conservative publishers, the Great Russian Encyclopedia (formerly the Great Soviet Encyclopedia), in the entry on socialist realism, included a mention on "dogmatism and intolerance" of this creative method "especially in post-war years when its principles were introduced in art in the communist bloc countries" (Юpченкo et al 2015).…”

Section: Introduction State Of Researchmentioning

confidence: 99%

Sculpture in Socialist Realism—Soviet Patterns and the Polish Reality

Tomaszewicz

2021

Arts

View full text Add to dashboard Cite

Socialist realism was more than just a trend in art. It was also, and perhaps predominantly, a method of educating the new post-revolutionary society in the Union of Soviet Socialist Republics. In socialism, the state became the commissioner, consumer, and critic of art, treating it as a major propaganda tool. It is thus not surprising that the socialist realism patterns were imposed on artists working in those countries which found themselves in the Soviet sphere of influence after the end of the Second World War. In Poland, which was the Soviet Union’s closest neighbour and one of the larger countries in the post-war “Eastern Bloc”, socialist realism was the only permitted creative method in the years 1949–1956. The ideologists of the new art assigned a special role to sculpture, which, next to posters and murals, was considered the most socially accessible form of artistic expression due to the possibility of placing it in public space. Monuments as material carriers of ideology were used as an expression of power, but they also marked the places of strengthening collective identity. During the period of socialist realism in Poland, sculptural activity followed the main three directions: heroic, portrait, and architectural–decorative. Therefore, this paper aims to present theoretical and ideological assumptions relating to socialist sculpture and their confrontation with realisations in Poland during the period of the Soviet artistic doctrine. The paper also presents the aesthetic paradigms of socialist sculptures and their relationships with the canons of European art, and, for Poland, also with the native art, mainly sacral.

show abstract

Should we destroy our Soviet heritage? Exploring the case of Soviet-era sculptures on the Green Bridge, Vilnius, through an analysis of media debates

Cited by 7 publications

References 34 publications

Épített örökségeink fenntarthatósága a volt szovjet laktanyák újrahasznosításának példáján keresztül

Épített örökségeink fenntarthatósága a volt szovjet laktanyák újrahasznosításának példáján keresztül

Aesthetic Formalism in the View of Contemporary Art

Sculpture in Socialist Realism—Soviet Patterns and the Polish Reality

Contact Info

Product

Resources

About