Románia partiumi megyéinek munkaerőpiaci sajátosságai

Abstract

A vizsgált megyék Románia észak-nyugati részén, az Európai Unió belső határán helyezkednek el és Románia gazdasági félperifiáriáját alkotják, ugyanakkor többnyelvű határrégióként jelentős mértékben vették ki a részüket a munkaképes korú népesség kibocsájtásában. A EU irányába zajló munkaerővándorlást precízen követni meglehetősen nehéz, az elvándorló népesség jellemzően nem jelentkezik ki a romániai lakcíméről, a népességi statisztikákban csak elenyésző arányban tudják ezt a folyamatot kimutatni. A ténylegestől eltérő elméleti népességszámmal kifejezett fajlagos társadalmi-gazdasági mutatókat ugyanakkor alapvetően befolyásolják ezek az eltérések. Tanulmányunkban az öt partiumi megye munkaerőpiaci helyzetét vizsgáljuk az évezred második (válság-) évtizedének változásaira fókuszálva. Vizsgálatunk eredményei rámutatnak a földrajzi elhelyezkedés felemás hatásaira. A nyugati peremhelyzet a kapufunkció révén részben kedvezően hat a partiumi munkaerőpiacra, más tekintetben viszont a (fél-)periféria jelleg domborodik ki (gazdaságirányítási és tudásintenzív ágazatok alacsonyabb, a feldolgozóipar és a szállítás országosnál magasabb aránya). A kedvező hatások a fő szállítási útvonalak mentén jelentkeznek, a vizsgált régió kettészakad: a déli részen Bihar és Arad a centrum megyékhez való felzárkózás erőteljes jeleit mutatja a munkaerőpiac mutatói alapján, viszont a három északi megye (Szatmár, Szilágy, Máramaros) teljesítménye sokkal visszafogottabb.