„Reziliens Ukrajna” és a háború narratívái Európában

Abstract

Az egyik fő narratíva, amelynek révén (legalábbis a nyugati világban) az ukrajnai háborút keretbe foglalták, Ukrajna rezilienciája volt. Például Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere a BBC-nek adott, 2022. március 5-én megjelent interjújában az orosz katonai erők ellen harcoló hétköznapi ukránok „rendkívüli rezilienciáját” dicsérte (BBC 2022). A nyugati média tele volt az ukránokat az orosz invázióval járó rendkívüli viszontagságokkal szemben „reziliensnek” minősítő híradásokkal (Sauer 2022). Közben olyan képek keringtek, amelyeken a civil ukránok ellenállnak az orosz katonai erőknek, Molotov-koktélokat dobálnak az ellenséges tankokra és orosz katonai járművekre vizelnek (India Herald 2022). Ikonikus módon a Time magazin március 28-i számának borítóján, amelyen „A reziliens Ukrajna” főcím szerepelt, egy ukrán menekült gyermekről készült 45 méteres fotó képe látható, amelyet több mint száz ember tartott fel a lvovi operaház előtt (Time 2022). Mindezek hozzájárultak az Ukrajna kiemelkedő rezilienciájáról alkotott kép elterjedéséhez. Maguk az ukránok is továbbírták ezt a narratívát azzal, hogy hangsúlyozták saját rezilienciájukat. Ahogyan egy ukrán politikai elemző, Roman Rukomeda fogalmazott: „[Ez a] háború nagy megvilágosodás az ukránok számára önmagukról és rezilienciájukról. Következetesen alábecsültük a jellemünket, a kölcsönös támogatásra való készségünket, az egymás iránti empátiánkat és értékeinket” (Rukomeda 2022).