Review Article: Household Finances Under Pressure: What is the Role of Social Policy?

Abstract

Within the context of the 2007 financial crisis and the (ongoing) financial crisis for many households and consumers, this review article explores the key debates in the social policy literature surrounding household accumulation of assets and debts. The first section contextualises emerging debates surrounding inequalities, financial exclusion and the need for greater financial citizenship within the post financial crisis era. The second section of the article considers household assets and debts, whilst the third section explores housing wealth and mortgage arrears. The fourth section examines recent research on how households manage their money. The final section of the article concludes by exploring the potential pathways for social policy research in relation to broader debates within the social sciences on household finances, assets and debts.

Property-based welfare and the search for generational equality

“…Governments in Western welfare states are attempting to restructure expectations of citizens that their current and future welfare needs should be self-funded and are pursuing policies which aim to promote such behaviour (Appleyard, 2012). Consequently, the substantial wealth held by many older people in housing stock is increasingly entering policy debates as governments probe how these assets can be liquidised to increase private contributions to the costs of the care system (Fernandez & Forder, 2010).…”

The reflexive relationship between financial and social exclusion for the selected Central-Eastern European countries

“…A keresleti oldali pénzügyi kirekesztettség önkirekesztésnek is tekinthető (Appleyard, 2011;Koku, 2015). Akik a kirekesztettséget választják azáltal, hogy nem rendelkeznek bankszámlával, különböző okokból tesznek így.…”

“…A politikai, gazdasági és rendszerszintű tényezőkből eredő környezeti tényezők lehetővé tehetik, hogy a pénzügyi intézmények a tehetősebb fogyasztókra és kevésbé az alacsonyabb jövedelmű, hátrányos helyzetű vagy a pénzügyi szolgáltatásokból kirekesztett emberekre összpontosítsanak (Appleyard, 2011;Bond & Krishnamurthy, 2004). Caplan et al (2021) három fő tényezőt emel ki: a globalizációt, a formális pénzügyi intézmények deregulációját és az alacsony jövedelmű családok arányának emelkedését.…”