Reinventing<i>doxa</i>: public opinion polling as deliberative discourse

Ellwanger, Adam

doi:10.1080/00028533.2017.1337330

Cited by 6 publications

(5 citation statements)

References 15 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…By situating itself within the category of 'meat', Beyond Meat poses a challenge to the doxa of contemporary Western cuisine. Doxa is a rhetorical term, which generally refers to the belief or set of beliefs commonly accepted by a given community (Ellwanger, 2017). Aristotle (2012) argued that endoxa (i.e.…”

Section: Echomentioning

confidence: 99%

“…In the ideological sense, doxa works as a rhetorical device by which power relations within society conceal themselves, whereas in the communicative sense, doxa are discursive shortcuts that allow for the effective transmission of messages between individuals. Whether ideological or communicative, doxa typically remain silent or invisible, until their persistences themselves become sources of conflict or contention (Ellwanger, 2017). Doxa, therefore, also perpetuate rhetorical blindspots that allow !…”

Section: Echomentioning

confidence: 99%

See 1 more Smart Citation

The Meaning of 'Meat': Boundary Objects in the Promotional Cultures of Plant-Based Meat

Phillips

2024

Preprint

View full text Add to dashboard Cite

<p>This dissertation interrogates the use of boundary objects in the rhetorical framing strategies of plant-based meat companies. I address the framing, categorization, and boundary work of foods such as ‘vegan’, ’meat’, and ‘burger’ from a Bourdieuian, class-focused perspective. I use rhetorical framing analysis to critically engage with the Beyond Meat and Impossible Foods burger campaigns—including CEO interviews (with Patrick Brown and Ethan Brown), trade journal articles (Fortune and Business Insider), company websites (Beyond Meat, Impossible Foods, A&W, and Burger King), Twitter posts (@AWCanada and @BurgerKing), and consumer engagements on Twitter—between 2014-2018. This project contributes to the theoretical refinement of boundary objects by demonstrating how they can be used to rhetorically situate non-dominant social actors within the categorical boundaries of dominant groups. In this case, plant-based meat companies redefine ‘meat’ along chemical and nutritional lines in order to situate themselves and their products within the privileged socio-cultural category of meat. I also enhance the usefulness of rhetorical framing analysis as a method of studying communication by adding agenda-dismissal to the methodological repertoire of agenda-setting theory. I find that, while vegetarianism and veganism have historically constituted anti-consumerist subjectivities, Beyond Meat, Impossible Foods, and the rhetoric of plant-based meat serve to reinforce a dominant ideological frame of individuals-as-consumers by encouraging people to consume more ‘good’ food. From a class-based perspective, this rhetorical strategy places the consumerist logic of plant-based meats at odds with the conspicuous and distinguished consumption ideals of bourgeois veganism. Beyond Meat, Impossible Foods, and plant-based meat rhetorics thus perpetuate neoliberal hegemony by emphasizing a nutricentric framing of food products, which dismisses other relevant social, cultural, and economic elements of food. Finally, I use this project as an interjection into the larger field of cultural studies in order to identify and name an emerging sub-discipline of critical analysis: ‘meat studies’. Ultimately, I argue that the rhetoric of plant-based meat companies reinforce rather than challenge both meat’s privileged cultural status and the foundations upon which consumer capitalism exists.</p>

show abstract

Section: Echomentioning

confidence: 99%

Section: Echomentioning

confidence: 99%

The Meaning of 'Meat': Boundary Objects in the Promotional Cultures of Plant-Based Meat

Phillips

2024

Preprint

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…A közvélemény-kutatások híressé tevő George Gallup munkásságának hatására a közvélemény diszkurzív folyamatból empirikus adattá alakult, így a közvélemény manapság a közvélemény-kutatások eredményeivel egyenértékűnek tekintett (Levasseur 2015). Mivel a közvélemény-kutatások nemcsak felmérik, de alakítják is a lakosság attitűdjeit, ezért a közvélemény-kutatások megrendelői képesek közönségeket kialakítani (Bourdieu 1997;Einsiedel 2008;Ellwanger 2017;Levasseur 2005;Throgmorton 1993).…”

Section: A Disszertáció Felépítése éS Kutatási Kérdéseiunclassified

“…A társadalomtudományok elsősorban a közvélemény-kutatások módszertani kérdéseivel foglalkoznak, úgymint a kérdések megfogalmazása és sorrendje, a rendelkezésre álló válaszok, a minta nagysága és összetétele, az eredmények kiszámításának és publikációjának módja. A róluk szóló szakirodalom hosszasan taglalja azok megannyi funkcióját: a politikai választások győztesének predikciója, az állampolgárok tájékoztatása a többi ember véleményét illetően, a politikai irányvonalak népakarat általi alakítása (Ellwanger 2017). Mindezek az aggályok a felmérésekben rejtőző torzításokra utalnak, valamint arra, hogy a kutatások miként tükrözik a tömegek véleményét.…”

Section: A Disszertáció Felépítése éS Kutatási Kérdéseiunclassified

“…A politikusoknak kötelességük valamiféleképpen kapcsolatba hozni az általuk hangoztatott politikai irányvonalakat és döntéseket a népakarattal: tágabban a nép érdekével, szűkebben pedig a közvéleménnyel (Vatz 1976, 204). Ehhez pedig szükség van arra, hogy az emberek véleményét felmérjék, kiszámolják és nyilvánosságra hozzák, hogy aztán hivatkozhassanak rájuk a döntéshozatali folyamatokban (Ellwanger 2017). Az évek során számos kutatás foglalkozott azzal is, hogy a közvélemény-kutatások eredményei hogyan befolyásolják a politikai irányvonalakat (Burnstein 2003;Shapiro 2011).…”

Section: A Disszertáció Felépítése éS Kutatási Kérdéseiunclassified

See 1 more Smart Citation

Makroszkóp alatt Paks II vitája : Argumentatív stratégiák és koalíciók az atomenergia diskurzusában

Egres¹

2021

View full text Add to dashboard Cite

Köszönettel tartozom a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Filozófia és Tudománytörténet Tanszék volt és jelenlegi kollégáinak, akik az évek során megmutatták nekem a tudományos pálya értékeit. Közülük elsősorban tartozom köszönettel Dr. Zemplén Gábornak, aki témavezetőmként odaadással és biztatással tanított. Szintén köszönöm a tanszéken működő A racionalitás mércéi nevű kutatócsoport tagjainak, akik cikkeimre adott értékes megjegyzéseikkel segítettek jobb íróvá válni. Továbbá köszönettel tartozom a European Network for Argumentation and Public Policy analysis (APPLY) nevű kutatóhálózatnak, akik nemcsak azt tették lehetővé, hogy részt vegyek konferenciáikon és továbbképzéseiken, hanem megismertették velem az argumentatív polilógusok szakirodalmát. Hasonlóképpen köszönöm a Politikatudományi Intézetben működő, Dr. Szabó Gabriella által vezetett kutatócsoportnak, akik befogadták a politikai kommunikáció iránt érdeklődő érveléselmélészt. És természetesen köszönöm a családomnak és a barátaimnak, akik a publikálás világához többé-kevésbé értve, de végig támogattak az utóbbi években. Dr. Héder-Nádasi Eszter bajtársamként kísért végig a fokozatszerzés harcmezején. Dr. Tófalvy Tamás -az egyik leglelkiismeretesebb kutató és oktató, akit ismerek -tartotta bennem mindvégig a lelket. Végül, de nem utolsósorban, köszönöm Petschner Annának. Évfolyamtársakként a doktori iskolában osztoztunk minden kétségen és akadályon, sikeren és könnyed pillanaton. Vele kezdtem el kutatni a paksi atomerőmű bővítésének vitáját, nélküle valóban nem születhetett volna meg ez a disszertáció.

show abstract

“The people want it”

Jansen

2020

JAIC

View full text Add to dashboard Cite

This article reflects on the reasonableness of populist arguments supporting a prescriptive standpoint in the context of deliberation (which I call ‘deliberative’ populist arguments). A literature survey shows a divide between authors who claim that populist arguments are always fallacious and those who think that in some situations they can be reasonable, including the context of political deliberation. It is then argued that deliberative populist arguments are based on a linking premise that appeals to majority opinion as a principle of democracy. This linking premise differs from the one underlying the traditional interpretation of a fallacious populist argument (argumentum ad populum) and appears at first sight to make the argument reasonable. However, I conclude that a deliberative populist argument is also unreasonable, because it acts merely as a trump card, creating a false impression about democracy and avoiding engagement in real debate and substantive reasons.

show abstract

Reinventingdoxa: public opinion polling as deliberative discourse

Cited by 6 publications

References 15 publications

The Meaning of 'Meat': Boundary Objects in the Promotional Cultures of Plant-Based Meat

The Meaning of 'Meat': Boundary Objects in the Promotional Cultures of Plant-Based Meat

Makroszkóp alatt Paks II vitája : Argumentatív stratégiák és koalíciók az atomenergia diskurzusában

“The people want it”

Contact Info

Product

Resources

About