Regional health inequalities in the European macrore-gion from the East Central European perspective

Abstract

This study analyses the regional health inequalities in the European macroregion, with particular emphasis on the mortality trends in East Central Europe. On one hand, our research aims focus on the territorial fragmentation of the examined area, the identification of main breaklines, and examination of mortality factors affecting differentiation. On the other hand, we identify the socioeconomic differentiation behind regional disparities in health status. According to our results, beyond the traditional east-west division of the European macroregion, additional "micro-cracks" can be detected through the different variables describing health status. Previously, the East Central European region was somewhat unanimously disadvantaged, but now it is far from being homogeneous. The main drivers of regional divide are still non-communicable chronic diseases, with the main priority attached to cardiovascular one. Our results suggest that, besides the mortality slope, a parallel economic performance gradient can also be observed.

Labour market crisis management after crisis of 2008 - Intervention expenditure and "Europe 2020" indicators

“…According to experts, the most important element of the long-term solution of economic problems is the drastic increase of the education and knowledge of the population (Jankó, 2010;Hajdú, 2020). A higher level of education can provide better employment opportunities, and by increasing the employment rate, poverty can decrease and well-being increases (Egri, Törőcsik & Tánczos, 2009;Egri, 2017).…”

A foglalkoztathatóság mérési lehetőségei és térszerkezete Magyarországon

“…A demográfiai helyzet és a családi állapot vonatkozásában az eredmények felhívják a figyelmet a nagycsaládos, illetve kisgyermeket nevelő nők kedvezőtlenebb munkaerőpiaci helyzetére (Frey 2006, Czibere-Csoba 2011, KSH 2018b. Az egészségi állapot és a munka világa közötti kapcsolatot a szakirodalom elsősorban a munkanélküliség egészségi állapotra gyakorolt kedvezőtlen hatása felől vizsgálja (Uzzoli-Szilágyi 2015, Uzzoli 2016, Egri 2017. A hatás ugyanakkor fordított is lehet, hiszen a romló egészségi állapot csökkenő foglalkoztathatósággal párosul.…”

A foglalkoztathatóság térszerkezeti és települési dimenziói Magyarországon

“…A "fejlett perem", valamint a foglalkoztatási szempontból "fiatalos, de hátrányos helyzetű" települések közé ékelődő zónát alkot a települések 42%-át csoportosító "idősebb átmeneti övezet", amit a Korszerkezet indikátorcsoport jelentős heterogenitása és az országos átlagtól való lemaradása jellemez. Az övezet egyediségét erősíti, hogy valamennyi településtípus közül itt található egyedül jelentős -negatív irányúkülönbség ebben a dimenzióban, amely biológiai okokból együtt jár a kedvezőtlenebb egészségi állapottal (Egri 2017, Uzzoli 2016. Az ebbe a típusba tartozó települések csoportszinten a legtöbb további dimenzióban országos átlag körüli értékekkel rendelkeznek.…”