Régészeti szempontok a Kárpát-medencéből és környékéről származó csiszolt kőeszközök és szerszámkövek eredetvizsgálatához / Archaeological aspects of the provenance of polished stone tools and ground stones from the Carpathian Basin and its surroundings

Abstract

A cikk egy multidiszciplináris projekt régészeti részét mutatja be, amelynek célja az őskori csiszolt kőeszközök és szerszámkövek nyersanyagainak archeometriai vizsgálata, a készítésükhöz szükséges kőzetek potenciális geológiai nyersanyagforrásainak meghatározása. A kőeszköz-nyersanyagkutatás kiinduló kérdése a régészet szemszögéből, hogy az őskorban milyen kőzeteket használtak nyersanyagként és azok honnan származtak, milyen távolságra és milyen mennyiségben jutottak el, nyersanyag, félkész termék vagy kész kőeszköz formájában. Fontos a készítéstechnológia szempontjából a kőeszközkészítés folyamatának rekonstrukciója, valamint a használat és a lehetséges újrahasznosítás műveleteinek megállapítása. A nagyszámú mintán alapuló új ismeret a korabeli társadalmak kapcsolat-, csere/kereskedelmi- és információ rendszerének, területhasználati és mobilitási viszonyainak kutatásához nyújt segítséget. Eddigi eredményeink alapján a Kárpát-medencében viszonylag kevés, jó minőségű csiszolt kőeszköz előállítására alkalmas nyersanyagforrás található. Nagy jelentősége van a mai politikai határon túli területekről származó távolsági import kőeszközök felderítésének. A jelen kutatás anyagismereti eredményei és további, származási hely vizsgálatára alkalmas nyersanyagok (pl. Spondylus kagyló, obszidián, tűzkő) csere/kereskedelmi rendszereinek összehasonlítása segíti az őskori közösségek térbeli elterjedésének, részletesebb megismerését, valamint a kommunikáció-, csere- és információ rendszereinek, társadalomrégészeti vetületének és ezek időbeli változásainak feltárását.

Solving Stone Age puzzles: From artefacts and sites towards archaeological interpretations

“…The same can be said about chemical analysis; radiolarite will be fairly well differentiated from other siliceous rocks but the regional varieties will not be clearly distinguished (Biró et al 2002). Recently a lot of effort was devoted to study of the colour, texture and surface using microscopic methods (Brandl 2010;Szilágyi et al 2020), but we are still far from a perfect solution: macroscopic phenotypes still characterise the lithic assemblage better than instrumental analyses.…”