Quality of Life in a European Perspective: The EUROMODULE as a New Instrument for Comparative Welfare Research

Delhey, Jan; Böhnke, Petra; Habich, Roland; Zapf, Wolfgang

doi:10.1007/0-306-47513-8_8

Cited by 31 publications

(25 citation statements)

References 7 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…A number of commentators have presented such alternatives, which often encapsulate the societal dimension of quality of life. This is captured by the attempts to objectively describe societies according to the degree to which they provide a necessary framework for individual development (for instance, Berger-Schmitt 2000; Delhey et al 2002). In this respect, the United Nations' Human Development Index (HDI) has become an often cited indicator, which compares countries and assesses them according to their 'performance' in the economy, health and education.…”

Section: Does Quality Of Society Matter?mentioning

confidence: 99%

More Participation, Happier Society? A Comparative Study of Civil Society and the Quality of Life

Wallace

Pichler

2008

Soc Indic Res

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

Section: Does Quality Of Society Matter?mentioning

confidence: 99%

More Participation, Happier Society? A Comparative Study of Civil Society and the Quality of Life

Wallace

Pichler

2008

Soc Indic Res

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Camfield (2010) reports that Ethiopian children in her study defined their poverty status according to the number of meals they consumed a day. The Euromodule (Delhey et al 2002) includes an item on a cooked meal each day in its list of perceived basic necessities for a decent standard of living. Similarly, Noble and Wright (2013) identified a daily intake of meat, fish or vegetable equivalent as one of the socially perceived necessities of life for South Africans.…”

Section: Personal Healthmentioning

confidence: 99%

The Personal Wellbeing Index in the South African IsiXhosa Translation: A Qualitative Focus Group Study

2014

View full text Add to dashboard Cite

International scholars who rely on the Personal Wellbeing Index (PWI) to compare cross-cultural quality of life have often been confronted with the problems of nuances getting 'lost in translation'. This qualitative study explored the meaning of the isiXhosa version of the PWI in focus group discussions with native speakers. Participants in the study discussed how they understood and rated their lives on each item in the index. The discourse conveyed the different shades of meaning associated with the PWI items of life satisfaction and eight domains of life. The study found that PWI items related to material well-being, living standards, achievements in life and future (financial) security were best understood. The PWI items referring to personal relationships and community connectedness were seen as nearly identical in meaning. Both translation and cultural factors may be responsible for the conflation of these two items. Noteworthy is that the PWI item on religion and spirituality was seen to embrace both Christian and traditional African beliefs and practice, without prejudice. A new item on daily activities was piloted with good results. The focus group study also showcased the manner in which discussants worked with the rating scale and drew on social comparisons when evaluating global and domain satisfactions. It is concluded that cognitive testing of PWI items in different translations will serve not only to appraise the validity of PWI ratings across cultures, but importantly also opens a window on what makes for a life of quality in a particular social setting.Keywords Personal Wellbeing Index (PWI) Á Focus group discussions of meanings Á Cross-cultural quality of life Á Cognitive testing Á Second-level deconstruction of life satisfaction

show abstract

“…Később, az európai integrációs folyamatokban a tagállamok az egységes uniós indikátorrendszer kifejlesztésén dolgoztak annak érdekében, hogy a globalizáció problémáinak, a növekvő munkaerő-piaci kockázatoknak, a jóléti transzferek csökkenésének, a közszolgáltatá-sok bizonytalanságának és számos más társadalmi problémának a mérése egységesen lehetővé váljon. Mindez az uniós alapdokumentumokban lefektetett jóléti politikák fő célkitűzései megvalósításának, így az életkörülmények és az életminőség javításá-nak monitorozását, továbbá a beavatkozási lehetőségeknek, új típusú indikátoroknak és társadalompolitikai elemzéseknek a kidolgozását szolgálta (Vogel [1997], Harcsa-Spéder [1999], Zapf [2000], Berger-Schmitt- Noll [2000], Delhey et al [2002], Noll [2002]). Az európai társadalmi jelzőszámrendszer továbbfejlesztésére tett kísér-letek az ezredfordulót követően is folytatódtak.…”

Section: Elméletek éS Kutatási Előzményekunclassified

Szubjektív életminőség és érzelmi jóllét Magyarországon a gazdasági válság előtt és azt követően, európai kitekintéssel

Ivony¹

2017

Statisztikai Szemle

View full text Add to dashboard Cite

eredményezett a gazdasági, a társadalmi és a személyes élet folyamataiban. A krízis kezelését célzó gazdasági és társadalompolitikai intézkedések a lakosságra növekvő anyagi terheket róttak, a napról napra változó intézményi és jogi környezet állandó bizonytalanságérzetet, stresszt és frusztrációt eredményezett mind a gazdasági szereplők, mind a lakosság körében. A válságot követően a magyar társadalom polarizáltsága megerősödött, melynek hátterében a szegénységi és munkaerőpiaci kockázatok növeke-dése, a szociális transzferek csökkenése, a foglalkoztatás lassú emelkedése és az évről évre elmaradó bérfelzárkóztatás állt (Szivós-Tóth [2013], Gábos et al. [2014], Scharle Elégedettség -ESS Boldogság -ESS Elégedettség -WDHMegjegyzés. ESS (European Social Survey -Európai társadalmi felmérés) adatfelvételének 1-7. hullámai (saját számítás). Az élet racionális és érzelmi értékelését minden hullámban azonos módon kérdezték le: "Mindent összevetve, mennyire elégedett mostani életével?" és "Mindent egybevetve, mennyire érzi magát boldognak?". A válaszokat 0-tól 10-ig terjedő skálán rögzítették, ahol a 0 a teljesen elégedetlen, nagyon boldogtalan, a 10-es a teljesen elégedett, nagyon boldog értékkategóriát jelentette. WDH (World Database of Happiness -a világ országait átfogó boldogság-adatbázis) (Veenhoven [2016]). Szubjektív életminôség és érzelmi jóllét Magyarországon 999Statisztikai Szemle, 95. évfolyam 10. szám A válság éveiben a gazdasági folyamatok alakulását mérő makroindikátorok kö-zül néhány mutató (a munkanélküliségi ráta, illetve ezen belül a 15-24 évesek rátája, az inflációs ráta) kedvezőtlenebb értékeket jelzett 2012-ben, mint 2009-ben. Ugyanakkor, a válság kirobbanását követően 2012-ig emelkedett az anyagi deprivációban élők aránya a teljes népességen belül, és évről évre nőtt a jövedelemegyenlőtlenség hazánkban. A társadalom és a gazdaság helyzete 2013-tól kezdődően mutatott javuló tendenciát, a gazdaság stabilizálódott, amit a GDP növekvő volumene, a foglalkoztatotti létszám emelkedése (a közfoglalkoztatás bevezetésének köszönhető-en elsősorban), a csökkenő inflációs és munkanélküliségi ráták, illetve az egyenlőt-lenségi és deprivációs indikátorok is jeleztek (Szivós-Tóth [2015], Gábos et al. [2016]). Ezért a 2012-es évet a válságkezelés és a kilábalás éveinek kumulatív össz-hatását megragadó időpontként határoztuk meg a vizsgálatban. A szubjektív indiká-torok a válság lecsapódását a 2008-2009-es évekre mutatták, ezt követően a válság-kezelés éveiben 2010-ben javulást, majd 2012-re ismét visszaesést mértek. (Lásd az 1. ábrát.) A kilábalás évei alatt az egyéni jóllétben bekövetkezett tendenciaszerű változásokra, illetve arra, hogy mely társadalmi csoportok voltak képesek átlagtól magasabb szubjektív életminőséget realizálni a kilábalás éveiben is, jelen leíró és a későbbiekben publikálásra tervezett többváltozós elemzés keres választ. 1 A tanulmány következő fejezetében néhány általános elméleti megközelítést és kutatási előzményt mutatunk be, 2 majd a kutatás számára kifejlesztett többdimenziós szubjektív...

show abstract

Quality of Life in a European Perspective: The EUROMODULE as a New Instrument for Comparative Welfare Research

Cited by 31 publications

References 7 publications

More Participation, Happier Society? A Comparative Study of Civil Society and the Quality of Life

More Participation, Happier Society? A Comparative Study of Civil Society and the Quality of Life

The Personal Wellbeing Index in the South African IsiXhosa Translation: A Qualitative Focus Group Study

Szubjektív életminőség és érzelmi jóllét Magyarországon a gazdasági válság előtt és azt követően, európai kitekintéssel

Contact Info

Product

Resources

About