Psychosocial aspects in cardiac rehabilitation: From theory to practice. A position paper from the Cardiac Rehabilitation Section of the European Association of Cardiovascular Prevention and Rehabilitation of the European Society of Cardiology

Abstract

A large body of empirical research shows that psychosocial risk factors (PSRFs) such as low socio-economic status, social isolation, stress, Type-D personality, depression and anxiety increase the risk of incident coronary heart disease (CHD) and also contribute to poorer health-related quality of life (HRQL) and prognosis in patients with established CHD.PSRFs may also act as barriers to lifestyle changes and treatment adherence and may moderate the effects of cardiac rehabilitation (CR). Furthermore, there appears to be a bidirectional interaction between PSRFs and the cardiovascular system. Stress, anxiety and depression affect the cardiovascular system through immune, neuroendocrine and behavioural pathways. In turn, CHD and its associated treatments may lead to distress in patients, including anxiety and depression. In clinical practice, PSRFs can be assessed with single-item screening questions, standardised questionnaires, or structured clinical interviews.Psychotherapy and medication can be considered to alleviate any PSRF-related symptoms and to enhance HRQOL, but the evidence for a definite beneficial effect on cardiac endpoints is inconclusive. A multimodal behavioural intervention, integrating counseling for PSRFs and coping with illness should be included within comprehensive CR. Patients with clinically significant symptoms of distress should be referred for psychological counseling or psychologically focused interventions and/or psychopharmacological treatment. To conclude, the success of CR may critically depend on the interdependence of the body and mind and this interaction needs to be reflected through the assessment and management of PSRFs in line with robust scientific evidence, by trained staff, integrated within the core CR team. Word count of abstract: 246

Comorbidities in Practice. Clinical Guidelines

“…Лица с низким социально-экономическим статусом (низкий уровень образования, низкий уро-вень материального дохода, непрестижная работа, плохие условия проживания) имеют более высокий риск развития ИБС и риск смерти от ИМ. Недоста-точная социальная поддержка (социальная изоля-ция) повышает риск развития ИБС и преждевре-менной смерти, ухудшает прогноз и выживаемость пациентов с ИБС [59].…”

Physical activity and cardiovascular prevention: Is healthy urban living a possible reality or utopia?

“…Diet and physical activity are generally considered the two main components of a healthy lifestyle, and significant results in terms of health are achieved, even in the absence of demanding, structured physical exercise (Tables 1 and 2). However, psycho-social risk factors must be taken into due account since they are a substantial obstacle to lifestyle changes [14][15][16]. Again, it is of great importance that physicians spend all the necessary time with the patient, listen carefully, and establish a useful dialogue to identify all possible barriers to lifestyle change; the support of questionnaires can be useful to this end.…”

Szorongás, depresszió, egészségkontrollhit és az egészség-magatartással való kapcsolatuk ischaemiás szívbetegek körében

“…A pszichoszociális rizikótényezőkön belül kiemelt fontosságú a szorongás, a depresszió felismerése és megfelelő terápiájának elkezdése már a rehabilitációs program során, mivel ezáltal növelhető a betegek terápi-ás adherenciája, életminősége és csökkenthető az egész-ségtelen magatartási módok mértéke is [46].…”

“…szükségességére a szívbetegek körében. A depressziós és szorongásos tünetek felismerése, kezelése, az inadekvát egészségkontrollhit felismerése és a belső kontroll erősítése révén javítható a szívbe-tegek életminősége és megelőzhető lehet a betegség progressziója [36,37,46]. Kutatásunk egyik gyenge pontja, hogy keresztmetszeti vizsgálat révén ok-okozati viszonyt nem tudtunk kimutatni a depresszió, a szorongás, egészségkontrollhit és az egészség-magatartások között.…”