Projektalapú nyelvoktatás egyetemi hallgatók körében

Abstract

A BGE KKK Német Tanszéki Osztálya 2017 őszén bevezette a projektalapú nyelvoktatást. Ehhez kapcsolódóan három féléven át a német szaknyelvet első nyelvként (n = 65, 1. minta) és második nyelvként (n = 59, 2. minta) tanuló hallgatók körében kutatást végeztünk a problémamegoldó képesség és nyelvtanulási motiváció változásáról, valamint a tanárok közötti együttműködésről. A problémamegoldó feladatnál csak az első minta esetében volt szignifi káns különbség az elő-, illetve az utómérésben (p < 0,001). A motiváció az első mintánál nem mutatott szignifi káns különbséget, a második mintánál azonban az utómérésben a belső motivációs tényezőknél szignifi kánsan alacsonyabb értéket mértünk (p < 0,005). A tanári együttműködés vonatkozásában megállapítható, hogy a munkaközösség az eltelt három szemeszter során munkacsoportból teammé alakult. Kulcsszavak: projektalapú nyelvoktatás, problémamegoldás, motiváció, kvantitatív kutatás, fókuszcsoportos interjú Th e German Language Section at the BBS FIMB introduced the project based language learning in September 2017. Parallel a mixed research was conducted for three semesters among university students learning German as a fi rst (n = 65, 1. sample) or as a second foreign language (n = 59, 2. sample). Th e main focuses of our research were on the change in students' problem-solving and motivation and teachers' cooperation. According to our results in pre-and post-measurement, we measured a signifi cant diff erence in problem-solving only at the 1. sample (p < 0.001). In the case of the motivation, we did not fi nd a signifi cant diff erence at the 1. sample. However, the value of the intrinsic motivation of the 2. sample was signifi cantly lower (p < 0.005). Regarding the teacher's cooperation, the working group has become a team during the three semesters.

Interdiszciplináris, partnercégek bevonásával megvalósuló projektalapú tanulás koncepciója a BGE három karának együttműködésében

“…A tananyag bevezetésével párhuzamosan zajló kutatás elsődleges célja az volt, hogy teszteljük a tananyag sikerességét a német üzleti nyelvet tanuló hallgatók körében, valamint, hogy az ezzel egyidejűleg a projektalapú tananyag bevezetésekor megfogalmazott hipotéziseinkre is választ kapjunk. A kutatás megkezdésének első pillanatától nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy eredményeinket hazai és külföldi tudományos konferencián és bírálati rendszerű folyóiratokban folyamatosan megjelentessük Kósik-Kétyi, 2017;Hukné-Koltányiné, 2018;Kétyi et al, 2018;Török et al, 2019;Török-Kétyi, 2019;Hukné-Koltányiné, 2020). Korábbi tananyagunk fő elemét egy modul kivételével, minden esetben egy projekt alkotta, ami a tanulói tevékenységek között a legösszetettebb feladat (Bessenyei-Tóth, 2008).…”

“…Moss és Van Duzer (1998) leírja, hogy a PBLL projektek során a nyelvtanulók három fő fázisban dolgoznak, először kijelölik a témát, aztán tervet készítenek, illetve kutatást végeznek, végül az eredményt másokkal is megosztják. A projektmunka során a hallgatók felkészültségeiket egyesítve olyan problémamegoldásra képesek, amilyenre egyedül nem (Török et al, 2019).…”

Untitled

“…A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) esetében elmondható, hogy az intézmény három karán kiemelt szerep jut az idegennyelv-oktatásnak, amelyet jól példáz az is, hogy az Idegen Nyelvi Intézetben folyamatos mind a tananyagfejlesztés, mind pedig az új és innovatív módszertanok alkalmazása és azok elméleti és empirikus kutatásokkal való támogatása (pl. Bánhegyi-Fajt, 2021a;Bánhegyi-Fajt, 2021b;Bánhegyi-Fajt, 2022a;Bánhegyi-Fajt, 2023;Fajt, 2020;Fajt-Bereczky, 2021;Sándor, 2021;Sándor, 2022;Török, 2016;Török-Kétyi, 2018;Török et al, 2019). Ennek tükrében a COVID-19 következtében bevezetett digitális oktatási módszereket a nyelvoktatás területén is folyamatosan igyekszünk javítani.…”

Digitális oktatás a felsőoktatásban a COVID-19 harmadik hulláma alatt: hallgatói visszajelzések

“…A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) esetében elmondható, hogy az intézmény három karán kiemelt szerep jut az idegennyelv-oktatásnak, amelyet jól példáz az is, hogy az Idegen Nyelvi Intézetben folyamatos mind a tananyagfejlesztés, mind pedig az új és innovatív módszertanok alkalmazása és azok elméleti és empirikus kutatásokkal való támogatása (pl. Bánhegyi, 2019;Bánhegyi-Fajt, 2021a;Bánhegyi-Fajt, 2021b;Bánhegyi-Fajt, 2022a;Bánhegyi-Fajt, 2023;Bánhegyi-Fajt-Dósa, 2020;Fajt, 2019;Fajt, 2020;Fajt, 2022;Fajt-Bereczky, 2021;Sándor, 2017;Sándor, 2021;Sándor, 2022;Török, 2016;Török-Kétyi, 2018;Török et al, 2019). Ennek tükrében a COVID-19 következtében bevezetett digitális oktatási módszereket a nyelvoktatás területén is folyamatosan igyekszünk javítani.…”