Predicting Web 2.0 use among US teens—Expanding the power of the skill, will and tool model

Abstract

There is a need to understand antecedents to US teens’ use of information and communication technology (ICT). Research on the “digital divide” for access to ICT reports conflicting findings based on gender and demographic factors of parent income and education. This study expanded the “tool‐will‐skill” framework to examine how demographic factors, access to ICT tools, teen will factors and social networking skill explain variation in Internet use among US teens. The study analyzed national data from Pew Research Center’s survey of 1,060 US teens. Principal component analysis (PCA) identified six latent variables for teen will. A pre‐diagram depicts a conceptual framework and causal assumption of relationships between demographic factors, tool factors (ie, Internet access, smartphone access and tablet access), will factors (from PCA) and skill factors (Facebook, Instagram, Snapchat and Twitter). Multiple linear path analysis was conducted, and results reported. Recommendations are suggested for instructional practice, educational policy and future research.

Will–Skill–Tool Components as Key Factors for Digital Media Implementation in Education: Austrian Teachers’ Experiences with Digital Forms of Instruction during the COVID-19 Pandemic

“…They surveyed 39 teachers regarding the three predictors (Will-Skill-Tool) and were able to explain an 84 percent variance in ICT use in the classroom using regression analysis. The model was tested in countries such as the United States [31], Mexico [32], Switzerland [33], Ghana [26], the Philippines [34], and Ireland [35]. Petko [33] used the WST model with self-selected measures to determine the influence of a constructivist teaching style on digital media use in Swiss classrooms.…”

Szülői bevonódás a digitális nevelésben: szisztematikus szakirodalom-elemzés

“…Grant tanulmányában a készség-akarat-eszköz-modellt próbálja rávetíteni a tizenévesek internethasználatára, s azt vizsgálja, hogy ebben a szemléletmódban a modell tényezői milyen hatást gyakorolnak a kamaszok internethasználatának gyakoriságára. Azért jelentős számunkra a tanulmány, mert a szocioökonómiai tényezők jelentősége is bekerült a kutatásba, melynek vizsgálata során megállapításra került, hogy a szülők szocioökonómiai státusa előrevetíti a gyermek internethozzáférését, a jövedelemből jósolhatóvá válik az okoseszközökhöz való hozzáférés (Grant 2019).…”

“…A szülők szocioökonómiai státusát vizsgáló kutatásokból megerősítésre kerültek az eddigi szakirodalmi ismereteink. Az internet és az eszközelérés tekintetében még mindig a magasabb iskolázottságú és jövedelmű családok gyermekei vannak előnyben (Grant 2019;Downes et al 2020;Tomczyk és Potyrala 2021). Mindemellett a magasabb iskolázottságú szülők, magasabb digitális kompetenciáik révén hatékonyabbak a gyermekük digitális nevelésében (Vodopivec 2011; Downes et al 2020;Tomczyk és Potyrala 2021).…”