Populizmus, egyházak és oktatáspolitika a 2010 utáni Magyarországon

Neumann, Eszter

doi:10.1556/2063.31.2022.3.1

Cited by 4 publications

(8 citation statements)

References 41 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Az alapfokú oktatási intézményekben pedig meghosszabbodott a tanulók iskolai jelenléte, amely három főbb változásból adódott. Egyrészt a mindennapos testnevelésórák bevezetésre kerültek; másrészt a tanítási órákon kívül és fakultatívan látogatható hittanfoglalkozások helyett a 2013/14-es tanévtől kötelezővé tették a diákoknak heti egy órában a hittanon vagy az erkölcstanórán való részvételt (Bajomi -Csákó 2017, Neumann 2022. Harmadrészt az iskolai jelenlét növekedését eredményezte az is, hogy 2013-tól a 14 év alatti gyermekeknek 16 óráig az iskolában kell tartózkodniuk.…”

Section: A Köznevelést/közoktatást áTalakító Főbb Oktatáspolitikai Vá...unclassified

“…Ez azt jelentette, hogy általában nőtt a nem állami szereplők részvétele az oktatásban. Mindazonáltal az egyik legnagyobb mértékű privatizáció hazánkban ment végbe (Neumann 2022). Az 1993-tól közösségi tulajdonban lévő iskoláknak egy jelentős része a kormány által támogatott módon 2013-tól fokozatosan növekvő részben került privatizálásra, és jellemzően az egyházak tulajdonába került (Ercse -Radó 2019).…”

Section: A Köznevelést/közoktatást áTalakító Főbb Oktatáspolitikai Vá...unclassified

“…Az 1993-tól közösségi tulajdonban lévő iskoláknak egy jelentős része a kormány által támogatott módon 2013-tól fokozatosan növekvő részben került privatizálásra, és jellemzően az egyházak tulajdonába került (Ercse -Radó 2019). Éppen a közoktatás volt az első olyan terület, ahol az egyházi intézményátvételekre és fenntartásra sor került, és az egyházi tulajdonban lévő iskolahálózatok aránya még napjainkban is növekszik (Neumann 2022). Az egyházi intézmények térnyerése az általános iskolák esetében a legjellemzőbb: 2010-ben ezen iskolák csupán 8,6%-a volt egyházi fenntartású, 2015-re azonban 15%-ra nőtt az arányuk és ezáltal a diákszámuk is (Neumann -Berényi 2019).…”

Section: A Köznevelést/közoktatást áTalakító Főbb Oktatáspolitikai Vá...unclassified

“…A köznevelési intézmények (óvodák, általános és középiskolák) átvételét követően az egyházak térnyerése egyre jelentősebb a köznevelési intézményen kívüli hátránykompenzáló szolgáltatások fenntartásában és működtetésében is, mint pl. a Biztos Kezdet Gyermekházak, tanodák, avagy a roma szakkollégiumok esetében (Neumann 2022). A hátrányos helyzetű gyermekeknek, tanulóknak a föntiekben nevezett intézmények által támogatott inklúzióját, ami annak hatékonyságát illeti, nehezíti azonban az, hogy bár az állam napjainkban folyamatosan, rendszerszinten biztosítja a hátránykompenzáló programok, esélyteremtő szolgáltatások működtetését, azt a célokhoz és az elvárásokhoz képest alulfinanszírozottan teszi (lásd pl.…”

Section: A Köznevelést/közoktatást áTalakító Főbb Oktatáspolitikai Vá...unclassified

See 3 more Smart Citations

Untitled

2023

Esély

View full text Add to dashboard Cite

ABSZTRAKT Annak ellenére, hogy széles körben kutatott az erős érzelmi-mentális megterheléssel járó segítő szakmákban dolgozók -elsősorban az orvosok, ápolók -munkaerő-áramlása, kevés kutatás elemzi a szociális területen dolgozók mobilitási folyamatait, pedig kiemelt jelentőségű (lenne) a humán munkaterületen belül ez utóbbi professzió vizsgálata is. Magyarországon kifejezetten hiányoznak az ilyen jellegű vizsgálatok. Jelen kutatásunk célja és újdonsága az, hogy a magyarországi szociális szakemberek mobilitási szándékát és munkahelyváltással kapcsolatos elképzeléseit vizsgálja. Kutatásunk módszertani újszerűségét a kvantitatív és az online kvalitatív módszerek integrálására épülő kevert módszertan adja. A szociális alap-és szakszolgáltatásokat nyújtó intézményekben dolgozó szakemberek körében készített országos reprezentatív kérdőíves felmérés adatai alapján megvizsgáljuk a mobilitási szándék és a munkahelyváltási elképzelések mögötti szociodemográfiai és munkával, munkahellyel kapcsolatos ismérveket. A szociális szakemberek által rögzített kommentek elemzése pedig kiegészíti, árnyalja és emberközelibbé teszi a kérdőíves adatelemzés következtetéseit. Kulcsszavak: szociális szakemberek, mobilitási szándék, munkahelyváltás, pályaelhagyás, kevert módszertan Turnover intention and job change plans among social professionalsABSTRACT Despite extensive research on the labour flow of those working in helping professions accompanied by high emotional and mental strain -primarily of doctors and nurses -there is a notable gap in the study of mobility processes among social work professionals, even though the latter would be of particular importance within the human services work area. In Hungary, there is a distinct lack of such investigations. The aim and novelty of our research is to investigate the turnover intention and job change plans of Hungarian social professionals. The methodological innovation of our research is the mixed methodology based on the integration of quantitative and online qualitative methods. Based on the data of a nationally representative survey conducted among professionals working in institutions providing basic and specialised social services, we examine the socio-demographic, workand workplace-related characteristics behind turnover intentions and job change plans. The analysis of comments recorded by social professionals supplements, nuances, and brings a human perspective to the conclusions of the survey data analysis.

show abstract

Section: A Köznevelést/közoktatást áTalakító Főbb Oktatáspolitikai Vá...unclassified

See 2 more Smart Citations

Untitled

2023

Esély

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

Section: A Köznevelést/közoktatást áTalakító Főbb Oktatáspolitikai Vá...unclassified

A szociális kompetenciák a hátránykompenzációban, valamint a hátránykompenzáció elvei és gyakorlata az oktatásban Magyarországon a 21. században

Bihari,

Kovács,

Tibori

2023

Esély

View full text Add to dashboard Cite

A jelen összefoglalóban megvilágítjuk, hogy a szociális kompetenciák fejlesztése a hátránykompenzáció egész rendszerében kulcsfontosságú, mert az egyén szociális kompetenciáinak fejlesztésével javulnak az esélyei a társadalmi érvényesülésben, például a jobb kommunikáció vagy a fejlettebb önszabályozás révén. Az oktatáspolitikának az esélyegyenlőség biztosítása és a hátránykompenzáció működtetése igen fontos feladata. Miközben a hátránykompenzáció nemcsak maguknak a hátrányos helyzetű személyeknek, de az egész társadalomnak nyilvánvalóan közös érdeke, a megvalósítás alapelveiről és hogyanjáról élénk szakmai diskurzus folyik. A személyre szabott figyelem, a személyes erények és erősségek észrevétele és elismerése, és a boldoguláshoz szükséges, de a hátrányba született személy által nem birtokolt kompetenciák, társas kompetenciák fejlesztése nélkül, és a mindehhez szükséges bőséges erőforrások biztosítása nélkül, pusztán a csoport-alapú lemaradások némi kompenzációjába fektetett erőfeszítés nem képes meghozni a hátrányos helyzetből való tényleges kiemelkedést és növekedést. Kulcsszavak: leszakadó társadalmi csoportok, hátrányos helyzetű gyermek, szegregáció, integráció, inklúzió, esélyegyenlőség, oktatás Social competences in disadvantage compensation, and the principles and practice of disadvantage compensation in education in Hungary in the 21st centuryABSTRACT In this summary, we clarify that the development of social competences in the entire system of disadvantage compensation is crucial, since the development of an individual's social competences, such as better communication skills and more advanced self-regulation skills, improves his chances of social success. Ensuring equal opportunities and operating disadvantage compensation is a very important task of education policy. While disadvantage compensation is obviously in the common interest not only of the disadvantaged persons themselves, but of the entire society, there is a lively professional discourse on the basic principles and methods of implementation. Without personalized attention and the recognition of personal virtues and strengths, and without the development of social competences necessary for success, and without providing the abundant resources necessary for all of this, merely investing some effort into the compensation of group-based lags is not able to bring about a real emergence and growth from the disadvantaged situation.

show abstract

A sokféleség mint rejtett dimenzió egyházi iskolás diákok narratíváiban

Kodácsy-Simon

Seres-Busi

2022

Educatio

View full text Add to dashboard Cite

Az egyházi iskolák céljainak és jellemzőinek vizsgálata között egyre fontosabb, hogy szerepet kapjon a diákok aktív konstruáló szerepére való utalás is. Jelen feltáró jellegű kutatásban 37 egyházi fenntartású iskolában frissen érettségizett, illetve az adott tanévben érettségiző diákkal készült interjú. Olyan történetek felelevenítésére kértük őket, melyek megmutatják, hogy a diákok számára melyek az iskolájuk meghatározó sajátosságai, valamint az általuk azonosított rejtett céljai és üzenetei. Az elemzés során kulcstényezőként jelent meg a kódok között a „sokféleség, sokszínűség” szempontja, melyet a diákok személyes erőforrásaikat aktiváló tényezőként említenek például az életkérdésekkel való foglalkozás vagy a saját világkép és hitmegélés alakítása kapcsán is. A tanulmány bemutatja a magfogalom kapcsolódásait és a diákok által megfogalmazott jelentéseit.

show abstract

Populizmus, egyházak és oktatáspolitika a 2010 utáni Magyarországon

Cited by 4 publications

References 41 publications

Untitled

Untitled

A szociális kompetenciák a hátránykompenzációban, valamint a hátránykompenzáció elvei és gyakorlata az oktatásban Magyarországon a 21. században

A sokféleség mint rejtett dimenzió egyházi iskolás diákok narratíváiban

Contact Info

Product

Resources

About