Petrographic Characterization and Provenance Determination of the Crystalline Marbles Used in the Roman City of Banasa (Morocco): New Data on the Import of Iberian Marble in Roman North Africa

Abstract

This paper reports the results of an archaeometric study of the crystalline marbles used in the Roman city of Banasa (Morocco). On‐site surveys allowed a detailed inspection of the monuments of the ancient city and sampling of the different marble lithotypes used for architectural purposes and sculptures. The inventory was completed by the study of both the grey‐and‐white streaked or spotted marble items stored in the warehouse of the archaeological site and of those currently exhibited at the National Archaeological Museum of Rabat. Provenance determination of 28 samples was carried out by means of a multi‐method approach combining mineralogical–petrographic data and C–O stable isotope analyses as the first step, and cathodoluminescence microscopy as a complementary technique to verify possible unusual alternative origins of some marbles. The analytical results obtained were compared with both the most reliable international databases and the few available studies dealing with the use of marble in other Roman towns in Morocco (e.g., Volubilis, Thamusida and Sala‐Chellah). They point to a variety of classical marble sources such as Carrara, Mount Penteli, Paros, Marmara and probably Mount Filfila (Algeria), and prove a significant import of Iberian lithotypes.

An updated petrographic and isotopic reference database for white marbles used in antiquity

“…The remaining ''minor marbles'' have been, however, considered in the text for an updating of the published isotopic diagrams reorganized on a geographic base. We did not consider the (rare) North African white marbles whose distribution in antiquity was prevalently regional (Antonelli et al 2009a(Antonelli et al , b, 2010(Antonelli et al , 2014bOriglia et al 2012) with the only possible exception concerning the marble quarried at Cap de Garde, near Annaba (Algeria), a variety of the so-called greco scritto, for which a complete petrographic and isotopic database was established very recently (Antonelli et al 2009a(Antonelli et al , b, 2010Herrmann et al 2012). …”

A dorozsmai márvány (Tiszai-főegység) kőzettani újravizsgálata: deformáció és fluidum hatása a mikroszerkezet fejlődésére

“…Általánosan jellemző, hogy a márványok metamorf kőzet -tani szempontból kevesebb figyelmet kapnak, mint a bonyolultabb kémiai rendszert képviselő metabázitok vagy metapelitek. Ennek köszönhető, hogy a márványokkal foglal kozó nemzetközi szakirodalomban elérhető munkák jelentős része archeometriai vonatkozású (POLIKRETI & MANIATIS 2002, ZÖLDFÖLDI 2003, IORDANIDIS et al 2008, MELFOS et al 2010, ZÖLDFÖLDI 2011, AL-BASHAIREH & AL-HOUSAN 2015, ANTONELLI et al 2015, BRILLI et al 2015, RICCA et al 2015. Fontos azonban megemlíteni, hogy a kristályos karbonátkőzetekkel kapcsolatban -azok ásványtani egy szerűsége és relatíve könnyű deformálhatósága következ tében -számos kőzetdeformációs tanulmány született (pl.…”

“…A petrográfiai vizsgálatok során a kőzet színe és összetétele, tehát az esetleges metamorf indexásványok, valamint az akcesszórikus ásványfázisok meghatározásán túl figyelembe kell venni a kőzetalkotó ásványfázisok szem cseméretét, a szemcsék érintkezésének módját, a kőzet szövetét, mely paraméterek a kőzet metamorf fejlődéstör ténetéről hordoznak információt. További fontos jellemző lehet a deformá -ciós ikerlemezek megjelenése, illetve azok morfológiai típusai és a dinamikus, valamint a statikus átkristályosodás eredményeként kialakult szöveti bélyegek (MELFOS et al 2010, ABU-JABER et al 2012, ANTONELLI et al 2015. Mindezen szempontok figyelembe vételével átfogó képet kaphatunk a kőzet metamorf fejlődéséről és defor mációtörténe -téről egyaránt.…”

“…Tárgyszavak: Dorozsma, márvány, petrográfia, képlékeny deformáció, metaszomatózis felépítő ásványfázisokban mutatkozik meg (CAPEDRI et al 2004, BORGHI et al 2009, ANTONELLI et al 2015.…”

“…Durva szemcsés márványról >3 mm szemcse méret esetén beszélünk, középszemcsésről 2-3 mm között, míg finom szemcsésről 1-2 mm átlagos szem cseméret között van szó. Nagyon finom szem csés már vány nál a domináns szemcse méret <1 mm (BORGHI et al 2009, ANTONELLI et al 2015.…”