Paradoxes of the Right-Wing Sexual/Gender Politics in Hungary: Right-Wing Populism and the Ban of Gender Studies

Barát, Erzsébet

doi:10.1007/978-3-030-81341-3_7

Cited by 8 publications

(5 citation statements)

References 12 publications

(10 reference statements)

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…(Nem szándékozunk feladni a családközpontú politikát, 2017) A "belső forrásokra támaszkodáshoz" pedig egyrészt nagyvonalú családpolitika szükséges, másrészt a hagyományos nemi szerepeken alapuló családok támogatása. Ez kiegészülhet az üres jelölőként használt gender fogalmára építő politikai diskurzussal, ami a "genderőrület" megállítására utal/vonatkozik (Barát 2020(Barát , 2022. Kövér László is ezt hangsúlyozta a Fidesz XXVI., tisztújító kongresszusán: "Szeretnénk, ha lányaink az önmegvalósítás legmagasabb minőségének azt tartanák, ha unokákat szülhetnének nekünk."…”

Section: Bevezetésunclassified

Changes in reproductive policies in Hungary between 2010 and 2022

Sipos,

Szalma

2023

Metszetek

View full text Add to dashboard Cite

This paper examines Hungarian reproductive policies, their changes and their restrictions in relation to pronatalist objectives between 2010 and 2022. The aim of the study is to present and interpret legislative changes in reproductive policies in the context of the pronatalist policies in Hungary. Reproductive policies include the regulation of assisted reproductive technologies, adoption, abortion, contraception, and sex education. In the development of these policies, we assume that a fundamentally pronatalist approach prevails, but we also identify various specific related constraints: heteronormativity, marriage-centredness, and the maintenance and reinforcement of traditional gender roles. We assume that Hungary’s reproductive policies have become increasingly selective since 2010 after the second Orbán government. These policies can be considered selective because they do not encourage all social groups to have children. These result in the exclusion of for example socially disadvantaged groups, single people and same-sex couples from reproduction due to legal constraints, a lack of financial support, access, and transfer of information. In conclusion, selective, heteronormative and marriage-based pronatalism is most identifiable in the adoption context, but abortion regulation, the legal environment for assisted reproductive technologies and sex education, in general, may reinforce pronatalist objectives.

show abstract

Section: Bevezetésunclassified

Changes in reproductive policies in Hungary between 2010 and 2022

Sipos,

Szalma

2023

Metszetek

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…36 Others have pointed out that the Hungarian government contrasts the importance of its pronatalist family policy with immigration by framing its policies as part of a civilizational project to defend Christian europe. 37 In this sense, the government's discourse places its approach within developmental idealism 38 and moral geopolitics 39 and presents it as a future-oriented project. as eszter Kováts demonstrates, anti-gender mobilization in the Visegrad countries heavily relies on both the symbolic and the material east-West inequalities within the european Union.…”

Section: The Narratives Of Return and Their Connection To Anti-gender...mentioning

confidence: 99%

Restoring What Never Existed: The Role of Familism in Narratives of Return in Hungary

Gregor,

Verebes

2023

East European Politics and Societies: and Cultures

View full text Add to dashboard Cite

This study seeks to provide an insight into the mechanisms of familism in the landscapes of Hungarian non-governmental organizations (NGOs), public and higher education, and academia. By contextualizing the growing importance of familism as a governing ideology and an effective political tool used by the current government aiming to offer an alternative to the insecurities rooted in the economic restructuring and cultural transformation in Eastern Europe in the last few decades, we show how “academic familism” and “NGO-familism,” often intertwined, reproduce the ideological underpinnings of the Hungarian neoliberal gender regime. The article’s novelty is in, first, revealing how recent institutionalization tendencies show that Hungarian academia, especially in the field of Social Sciences, is shifting to reproduce and legitimize familism, risking the autonomy of science even in the short term. Second, the study highlights that besides some government-friendly NGOs dedicated to promoting familism, the ideology of the importance of families is strengthened even by some bottom-up civil organizations that campaign for a more inclusive family concept as a reaction to the government’s idealization of the nuclear, heterosexual, and marriage-based family formations.

show abstract

“…2017-ben előbb a kisebbik kormánypárt, majd a kormány is támadni kezdte a társadalmi nemek (Gender Studies) egyetemi képzést, amelyet a vallott értékekkel szembenállónak és a marxizmus-leninizmushoz hasonló romboló ideológiaként írtak le (Barát 2022). 2018. augusztus 12-én végül a kormány döntése értelmében törlődött azon korábbi 2015-ös rendelkezése, amely engedélyezte a szakindítást Eötvös Loránd Tudományegyetemen.…”

Section: Példa: a Fidesz Kilépése Az Európai Néppártbólunclassified

Népi hős vagy népi ördög? Érzelemgeneráló populista repertoár Orbán Viktor politikájában

Metz

2022

socio.hu

View full text Add to dashboard Cite

A populista politikusok megerősödését egyszerre kísérik szélsőséges pozitív és negatív érzelmi hullámok, amelyek erősítik a különböző politikai szereplők és a társadalom polarizációját. Politikai elkötelezettségtől függetlenül sokan – köztük a tudomány képviselői is – értetlenül állnak a kérdés előtt: hogyan képesek egyesek támogatni olyan vezetőket, akik politikai érdekeiktől vezérelve a vélt vagy valós problémákért előszeretettel tesznek egyes egyéneket vagy csoportokat bűnbakká, míg mások épp ezért elutasítják őket. A cikk ezt az összefüggést vizsgálja a társadalmi címkézési elméletekre (morális pánik és eufória, morális vállalkozás) és a hősies/karizmatikus vezetés elméletére támaszkodva. Ezen elméletek azt kívánják megmagyarázni, hogy az egyes egyének és társadalmi csoportok hogyan válnak a társadalom számkivetettjeivé („népi ördögökké”) vagy példaképeivé („népi hősökké”). A cikk amellett érvel, hogy a populista politikusok stratégiai megfontolások alapján indítják el saját morális vállalkozásukat, amely során kijelölik azokat, akik a korrupt elithez vagy a veszélyes/deviáns másokhoz tartoznak, és szándékosan polarizálják a róluk alkotott percepciókat. A tanulmány a populista repertoár egyes elemeinek megkülönböztetésére is kísérletet tesz, amelyet Orbán Viktor karizmatikus és populista elemeket felmutató vezetésével illusztrál. Olyan esetek kerülnek tárgyalásra, mint a migrációs válság, az implicit módon homofóbiát mutató gyermekvédelmi törvény, a felhatalmazási törvény és az Európai Néppártból való kilépés.

show abstract

Paradoxes of the Right-Wing Sexual/Gender Politics in Hungary: Right-Wing Populism and the Ban of Gender Studies

Cited by 8 publications

References 12 publications

Changes in reproductive policies in Hungary between 2010 and 2022

Changes in reproductive policies in Hungary between 2010 and 2022

Restoring What Never Existed: The Role of Familism in Narratives of Return in Hungary

Népi hős vagy népi ördög? Érzelemgeneráló populista repertoár Orbán Viktor politikájában

Contact Info

Product

Resources

About