Paradigmaváltás(ok) a magyarországi turisztikai desztinációk fejlesztésében és menedzselésében

Abstract

Tanulmányunkban a hazai turizmus irányítás változó rendszerével foglalkozunk, amelynek elmúlt csaknem tíz évében desztinációs szinten tagadhatatlanul meghatározó szereplői voltak a turisztikai desztináció menedzsment (TDM) szervezetek. Munkánk során áttekintettük a TDM szervezetek létrehozására, működésük finanszírozá­sára kiírt pályázatokat, hiszen ezekből kirajzolódtak a hazai TDM rendszer sajátosságai. Egy kérdőíves felmérés keretein belül a TDM rendszer nehézségeire és a rendszerben rejlő veszélyekre kívánunk rávilágítani. 2016-ban, a Magyar Turisztikai Ügynökség megalakulásával új fejezete kezdődött a hazai turizmus ter­vezésnek és menedzselésnek, amelynek alapjait a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 c. dokumentum alapján tekintettünk át. A kijelölt kiemelt turisztikai fejlesztési térségek, mint új térkategóriák, meghatározó egységei lesznek az elkövetkezendő tervezési és megvalósítási időszaknak, amely alapjaiban határozza meg az egyes turisztikai célterületek jövőjét. Tanulmányunk célja, hogy a témában átfogó képet nyújtsunk a turiszti­kai szektor gyakorlati és elméleti szakemberei számára az elmúlt időszakot áttekintve, illetve az elkövetkezendő időszak terveit vázolva, amelyek természetesen nemcsak a turizmus gazdaságra hatnak, hanem éppúgy meg­határozóak a desztinációk területi megjelenése és tervezése nyomán, hovatovább a későbbi területi márkázás és márka identitás kialakításának vonatkozásában.

A turizmusfejlesztés helyzet- és teljesítményértékelése a Pécs-Villány turisztikai térségben

“…A 2017-ben elfogadott Nemzeti Turizmus fejlesz tési Stratégia 2030 (NTS 2030) különböző kiemelt turisztikai fejlesztési térségeket határozott meg, melyekről kormányhatározat született (MTÜ 2014, AUBERT et al 2017. Az NTS 2030 célja a desztinációközpontú megközelítés előmozdítása.…”

Untitled

“…Since the any collaboration between the tourism industry and the cultural sector takes places within a destination framework (AUBERT et al 2017), a key success factor of this partnership is the destination image and the messages conveyed by the tourist destination management organisations/convention and visitors bureaus. Many potential visitors gain their first impressions and formulate their travel plans based on the official tourist website of their future destination, while repeat visitors use these sites to search for additional experiences and current events, so the messages conveyed by the DMOs have a significant influence on visitors' perceptions of the place's character and tourist offer (MOLINILLO et al 2018).…”

Gyula és térsége turisztikai jelentősége a 2020. évben meghatározott új desztinációs szerkezetben

“…Gyulán az átlagos tartózkodási idő 2015-ben még 3,5 nap volt, majd a következő évek során fokozatosan 3,1 napra csökkent ez az érték. Gyula és térsége a 2016-ban bekövetkezett paradigmaváltás (Aubert et al, 2017) eredményképpen végül 2020 szeptemberében vált turisztikai térséggé. A desztinációban Békéscsabán kevésbé jelentős szereppel bír a turizmus, így 2015 és 2019 között kb.…”