Ötéves sztatinperzisztencia akut myocardialis infarktus után, korábban sztatint nem szedőkben

Abstract

Bevezetés: A cardiovascularis betegségek szekunder prevenciójában kiemelkedő szerepet játszanak a sztatinok. Az akut myocardialis infarktust követően az „evidence-based” gyógyszeres terápia egyik meghatározó eleme a sztatinkezelés. Célkitűzés: A szerzők célja a sztatinterápia ötéves perzisztenciájának vizsgálata és az egyes hatóanyagok terápiahűségének összehasonlítása volt, akut szívizominfarktust követően. Módszer: A szerzők először azokat a betegeket választották ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisából, akik 2009. 01. 01. és 2009. 12. 31. között akut szívizominfarktus BNO-kódjaival szerepeltek. Ezt követően azokat a betegeket emelték ki, akik ebben az időszakban bármely sztatin hatóanyag receptjét kiváltották, és a beválasztást megelőző egy évben sztatinrecept-kiváltással nem rendelkeztek. Minden beteg sztatinrecept-kiváltását 5 évig követték 60 napos „grace” periódust tolerálva. A vizsgált időszak alatt elhunyt betegeket kizárták a vizsgálatból. A perzisztencia modellezésére a túlélés-analízis klasszikus eszköztárát alkalmazták, amelynél a „túlélési” idő a gyógyszer szedésének abbahagyásáig eltelt idő volt. Eredmények: 6192 beteg felelt meg a beválasztási követelményeknek. A rozuvasztatin ötéves perzisztenciája 24,40%, a fluvasztatiné 16,79%, az atorvasztatiné 15,47%, míg a szimvasztatiné 11,46% volt. A sztatinszedés – megengedve a „switch”-et az egyes hatóanyagok között – ötéves perzisztenciája 30,48% volt. A rozuvasztatinhoz (referencia) képest az atorvasztatin elhagyásának kockázata 37%-ponttal (HR = 1,37, 95% CI: 1,29–1,46 p<0,001), a fluvasztatiné 65%-pontttal (HR = 1,65, 95% CI: 1,47–1,85, p<0,001), míg a szimvasztatiné 66%-ponttal (HR = 1,66, 95% CI: 1,36–2,00, p<0,001) volt nagyobb. A 60 napra korlátozott átlagos gyógyszerszedési idő 9,4 hónap volt a szimvasztatin, 18,5 hónap a fluvasztatin, 22,3 hónap az atorvasztatin, míg 28,4 hónap a rozuvasztatin esetében. Következtetés: A szerzők akut szívizominfarktuson átesett betegek ötéves sztatinszedését vizsgálva megállapították, hogy jelentősen csökken a terápiahűség ennyi idő elteltével, illetve jelentős különbségek mutatkoztak az egyes sztatin hatóanyagok között. A legmagasabb ötéves perzisztenciával a rozuvasztatin rendelkezett. Orv Hetil. 2024; 165(5): 171–176.