Összefüggések a párkapcsolat szerkezete és felbomlása között a nemzetközi szakirodalom tükrében

Abstract

Írásomban bemutatom a párkapcsolat szerkezete és felbomlása között felfedezhető kapcsolat elméleti hátterét, valamint a témában született válogatott empirikus kutatások eredményeit. A párkapcsolatok összetételét és minőségét tárgyaló elméletek közül gyakran alkalmazott Becker modellje, mely a hangsúlyt a párkapcsolatban lévő személyek specializációjára és kölcsönös egymástól függésére helyezi. A specializációs felfogással szemben viszont más elméletek a hasonlóság lehetséges pozitív hatásait – hasonló világnézet, jobb kommunikáció, egyező élethelyzetek – emelik ki. Az empirikus eredmények többnyire a specializációs modellt támogatják. Az alkudozási perspektíva szerint az erőforrások egyenlőtlensége aszimmetrikus döntési viszonyokat alakít ki a párkapcsolatban, ami növeli a kapcsolat instabilitását. Az alkudozási perspektívához köthető relációs kohézió elmélete szerint bizonyos tényezők mellett a felek egyenlőtlen viszonyaiból is eredeztethető egy párkapcsolat stabilitása. A relációs kohézió által feltételezett folyamatokat a bemutatott kutatás eredménye igazolta. A kapcsolatok szerkezetének és tartósságának vizsgálatakor elengedhetetlen a párkapcsolati piacok és az uralkodó normák figyelembevétele. A makrostrukturális körülmények elősegíthetik bizonyos kapcsolatszerkezeti formák létrejöttét, és a lehetséges párkapcsolati alternatívák száma az egyéneket a kapcsolat felbontására hajlamosíthatja. A normák befolyásolják a különféle kapcsolatok megítélését a társadalomban (ezzel hatást gyakorolva stabilitásukra), a késleltetett forradalom elmélete szerint viszont a normák átalakulása csak lemaradva követi a tényleges strukturális változásokat. Az eredmények szerint a normák és a párkapcsolati piac átalakulásával összefügg a nem tradicionális kapcsolatok terjedése, valamint instabilitásuk csökkenése.

Mi zajlik a háztartásban? : A háztartáson belüli erőforrás- és tőkeallokációs folyamatok genderszempontú megközelítésének lehetőségéről

“…A hazai szociológiai szakirodalomban mind a beckeri közgazdaságtani módszertan (Cserne 2000), mind a nevéhez fűződő új háztartásgazdaságtan legfontosabb alapvetéseit több munka is lényegre törően összegezte és inspirálódott belőle vagy a kritikájából (lásd pl. Gábos 2005:43-52, Szalma 2011:24-25, Paksi-Sebők-Szalma 2008:80, Pilinszki 2013, Erát 2019, így ebben a tanulmányban csak a témánk szempontjából fontos alapgondolatokra, valamint ezt követően ezek feminista és genderszempontú kritikájára térünk ki. Becker értelmezésében a nemek közti háztartáson belüli munkamegosztás a nemek közti, komparatív előnyként értelmezett biológiai különbségek racionális figyelembevétele a háztartás működési hatékonyságának maximalizálása érdekében (Becchio 2020:105).…”