Oroszország külkereskedelme: a WTO-csatlakozás és a 2014. évi szankciók hatásai

Abstract

E tanulmány vezérfonala a globalizáció és regionalizáció versengése, ami – legalábbis az elmélet szintjén – az ezredforduló környékén vált élessé. A globalizáció visszahúzódni, a regionalizáció tért nyerni látszott, amíg aztán a 2010-es évekre „megérkeztek” (ismét) a nemzetállamok. Mindeközben, a radikális technológiai és kommunikációs változások ellenére, a nemzetközi gazdasági áramlások nem csökkenő mértékben tűntek gravitálni a hazai térségek irányába anélkül, hogy ezt visszatükrözte volna (szó szerint egy-két kivételtől eltekintve) a régiók gazdasági és ennek kereteként biztonságpolitikai együttműködése, illetve ezek intézményesülése. A tanulmány ebben a keretrendszerben, a nemzetközi kapcsolatok, a nemzetközi vagy világgazdaságtan és a földrajz diszciplínáinak határán keres válaszokat, pontosabban tesz fel – későbbi válaszok reményében – kérdéseket. Az írás vélelmezett szaktudományi hozzáadott értéke, hogy nem veszik el a vizsgált nemzetközi mozgások és szintek komplexitásában, hanem képes konkrét hipotézisek megfogalmazására és további kutatási irányok kijelölésére.

Az Ukrajna elleni háború globális értékláncokra gyakorolt hatásai

“…Oroszországgal szemben először a 2010-es évek második felében, a Krím-félsziget elfoglalása után vezetett be a nemzetközi közösség különböző gazdasági szankciókat. Leszámítva az átmenetileg magasabb fogyasztói árindexet, ezek elhanyagolható hatást gyakoroltak az orosz növekedésre, külkereskedelemre és egyéb makrogazdasági mutatókra (Csontos & Udvari, 2021;Gros & Di Salvo, 2017;Gros & Mustilli, 2015). A korlátozások ugyan célzottak voltak, de nem voltak eléggé átfogóak, az ágazati lefedettség pedig csekély mértékű volt.…”