Organizational Structures of Political Parties in Central and Eastern European Countries

Sobolewska-Myślik, Katarzyna; Kosowska‐Gąstoł, Beata; Borowiec, Piotr

doi:10.4467/k9528.203/16.17.6993

Cited by 19 publications

(7 citation statements)

References 0 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Order By: Relevance

“…A párttagság csökkenése és idősödése, valamint a fiatalok gyenge részvételi hajlandósága a politikai pártokban nemcsak a nyugat-európai országok sajátosságát adják, hanem az 1990-es évek vége óta a kelet-közép-európai régió országaiban, így Magyarországon is érvényesülő tendenciák (Kirbiš 2013;Kostelka 2014;Kovarek-Soós 2016;Kovacic-Dolenec 2018;Čakar-Čular 2023). Eddig azonban csak kevés olyan vizsgálat készült, amely e rövid demokratikus múlttal rendelkező, posztszocialista környezetben elemezte ezeknek a folyamatoknak a természetét és a háttérmechanizmusait (pl.…”

Section: Sebestyén Annamáriaunclassified

“…Ezen kívül az is megállapítható, hogy hazánkban a párttagság csökkenése és elöregedése -a nyugat-európai demokráciáktól eltérően -nem jár együtt a civil szervezetek és a társadalmi mozgalmak előretörésével és megerősödésével, sem pedig a pártok marginalizálódásával a politikai rendszerben. Sőt, e negatív tendenciák dacára a pártok elsöprő erővel bírnak az érdekek artikulációjában és aggregálásában, nem különben a kormányzásban, ami feltehetően más jövőt jósol a politikai pártok és a képviseleti demokrácia számára (Horváth-Soós 2015;Kovarek-Soós 2016;Čakar-Čular 2023).…”

Section: Sebestyén Annamáriaunclassified

See 1 more Smart Citation

Miért nem vesznek részt a politikailag aktív fiatalok a pártokban?

Sebestyén

2024

socio.hu

View full text Add to dashboard Cite

A tanulmány politikailag aktív egyetemi hallgatók körében végzett fókuszcsoportos vizsgálat tükrében a pártpolitikai részvétel ellenösztönzőinek feltárására és konceptualizálására tesz kísérletet. A téma különös relevanciával bír hazánkban, ahol – szemben a nyugat-európai demokráciákkal – a párttagság csökkenését és idősödését nem kíséri sem a civil szerveződések és a társadalmi mozgalmak felemelkedése és előretörése, sem pedig a politikai pártok marginalizálódása a politikai rendszerben. Az eredmények arra utalnak, hogy nemcsak a pártpolitikai mozgósítás hiánya, hanem maga a toborzás aktusa is fontos visszatartó erőt képez, ennél azonban nagyobb súllyal vannak jelen a politikailag aktív hazai egyetemisták pártoktól való elzárkózásában olyan társadalmi és politikai jellegű tényezők, amelyek részben a történelmi múltra vezethetők vissza, részben pedig a jelenlegi társadalmi és politikai körülményekből fakadnak. Mindemellett a tanulmány arra is rávilágít, hogy a pártokban részt vevő kortársak negatív megítélése is hozzájárul a fiatalok távolmaradásához.

show abstract

Section: Sebestyén Annamáriaunclassified

Miért nem vesznek részt a politikailag aktív fiatalok a pártokban?

Sebestyén

2024

socio.hu

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…There are essential comparative studies mapping development especially in Western democracies and case studies focusing on particular cases of specific and often successful new political parties; however, there are contributions formulating their own analytical frameworks and theoretical approaches as well (e.g. Mesežnikov -Gyárfášová -Bútorová 2013;Bolin 2014;Arter 2016;Hanley -Sikk 2016;Kosowska -Gąstoł -Sobolewska -Myślik 2017;Krašovec 2017;Marmola 2017;Emanuele -Chiaramonte 2018;Hynčica -Šárovec 2018;Novotný -Šárovec 2018ab or Passarelli -Tuorto 2018. The outcomes of the past few years have so far summarised the fact that the new political parties' agenda has its place in the current research.…”

Section: Theoretical Aspects Of the New Political Parties' Researchmentioning

confidence: 99%

Is the “new” always “new”? Theoretical framework problems of new political parties’ research: The Czech Republic experience

Šárovec

2019

Politics in Central Europe

View full text Add to dashboard Cite

New political parties can be essential holders of party systems' change. A lot of scholars underline this reality. In fact, it is often not enough only to establish a new political subject. There is a significant relationship between a new party emergence and the subsequent electoral success, which is often an overlooked research dimension. This article intends to focus on the most important features narrowly connected with new political parties' study approaches. There is no concurrence on what a new political party exactly is. It is possible to find a whole range of high -quality based articles exploring newness in a current or recent state of knowledge. Despite it, this research still has several substantial doubts about this question. Examples of Czech political parties that have been successful in the first -order elections (FOE) and where the problematic aspects of their declared novelty can be traced will be compared here. The evidence of complexity pertaining to this phenomenon is obvious: every political party is new in the moment of its formation in reality, but on the other hand not every political party is new regarding an appropriate theoretical concept. This empirical base shows that declared novelty can be rather more a tool of broader communication and image strategy than a real indisputable party attribute. Dawn -Dawn of Direct Democracy (Úsvit přímé demokracie) FOE -first -order elections KDU -ČSL -Christian and Democratic Union -Czechoslovak People's Party (Křesťanská a demokratická unie -Československá strana lidová) KSČM -Communist Party of Bohemia and Moravia (Komunistická strana Čech a Moravy) LIDEM -Liberal Democracy (Liberální demokracie) MS Piráti -Moravian and Silesian Pirate Party (Moravská a Slezská pirátská strana) ODA -Civic Democratic Alliance (Občanská demokratická aliance) ODS -Civic Democratic Party (Občanská demokratická strana) PP -Czech Pirate Party (Česká pirátská strana) PRO2016 -Political movement PRO 2016 (Politické hnutí PRO 2016) SPD -Freedom and Direct Democracy -Tomio Okamura (Svoboda a přímá demokracie -Tomio Okamura) STAN -Mayors and Independents (Starostové a nezávislí) SZ -Green Party (Strana zelených)

show abstract

“…2 In Poland, the entire party system changed in the early 2000s as first-generation parties (that emerged at the beginning of democratic transition) were replaced by secondgeneration ones (created in the post-transition era), among them Law and Justice (PiS) and Civic Platform (PO), still constituting the core of the party system together with some newcomers (third generation). 3 However, even if parties have had new labels, in some way they can be perceived as a continuation of earlier existing groupings. This article's goal is to point out that party newness is a multidimensional issue and to introduce a measure of continuity and changes in parties.…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

How Can One Assess the Level of Party Newness, Continuity, and Change? Some Examples from Poland

Kosowska‐Gąstoł

Sobolewska-Myślik

2022

East European Politics and Societies: and Cultures

View full text Add to dashboard Cite

Even if political parties have new labels, they often can be perceived as a continuation of an earlier existing grouping. The main goal of this article is to discuss how to assess party novelty and congruence (similarity with a previously existing party) and, in particular, to present the framework for analysis of party continuity and newness. Some Polish political parties (Law and Justice [PiS], Civic Platform [PO], Confederation Liberty and Independence [K WiN]) are used to illustrate the approach. We aim to answer the question of whether they were genuinely new when they entered the parliament for the first time or whether they could be considered as a continuation of previously existing groupings in terms of ideological identity, candidates, leadership, and their political elites. The research also encompasses analyses of further party development in these areas to demonstrate that our framework can also be used to measure changes occurring within existing parties. We go beyond researching newness as a dichotomous variable, outline the areas in which party newness can be measured, define indicators of novelty and congruence, and operationalize them given the conditions in Central and East European countries. Then we measure the level of party newness in each of these areas, using ranges from being a genuinely new party to a perfect congruence with an earlier existing grouping.

show abstract

Organizational Structures of Political Parties in Central and Eastern European Countries

Cited by 19 publications

References 0 publications

Miért nem vesznek részt a politikailag aktív fiatalok a pártokban?

Miért nem vesznek részt a politikailag aktív fiatalok a pártokban?

Is the “new” always “new”? Theoretical framework problems of new political parties’ research: The Czech Republic experience

How Can One Assess the Level of Party Newness, Continuity, and Change? Some Examples from Poland

Contact Info

Product

Resources

About