Organising collective reputation: An Ostromian perspective

Abstract

Abstract:What do collective reputation and communal pastures have in common? Collective reputation is an important type of collective good produced by many business networks. We argue that it has the structure of a commonpool resource, which points to the relevance of Elinor Ostrom's theory about the community governance of natural common-pool resources. After adapting the Ostromian framework to the phenomenon of collective reputation, we explore the experience of two groups of winemaking enterprises in Hungary who set up systems of quality assurance in order to protect and improve their joint reputation. We examine if the conditions identified by Ostrom as favourable for the self-governance of commons are also conducive to the governance of collective reputation. Our findings validate our conjecture that research on goal-oriented business networks may use insights from the mature theory of 'governing the commons'. Potential pathways for further research are outlined.

Relationships between institutional success and length of tenure in a Kenyan irrigation scheme

“…This suggests that appropriators with a long tenure on the MIS have had the opportunity to learn to provision the resource not only adequately but beyond the minimum requirement (Lam 1998). By doing so they create and preserve a good reputation and position in the scheme (Megyesi 2016). Less experienced appropriators may have yet to fully measure the importance of creating and preserving a good reputation in the scheme in order to guaranty a good position in the cropping schedule and a more reliable access to water.…”

An Institutional Analysis of the Economics of Identity

“…In this respect, the collective reputation literature is closely related to the statistical discrimination literature as described in section 2.2.3 (see, Levin 2009). Similarly, Megyesi and Mike (2016) examine collective reputations as common pool resources (CPR) that require rules and norms to constrain instances of free-riding and depletion. Practical manifestations of collective reputation can be most readily seen as it relates to regional agricultural products, including; wine (Costanigro, McCluskey, and Goemans 2010, Combris, Lecocq, and Visser 1997, Schamel and Anderson 2003, Landon and Smith 1997; olive oil (Van der Lans et al 2001); meat products (Loureiro and McCluskey 2000); and apples (Fotopoulos and Krystallis 2003).…”

A kollektív cselekvés vállalkozói : Példák a magyar borászok helyi szerveződéseinek köréből

“…Ugyanakkor a hazai szociológiai irodalom jónéhány olyan példát azonosított, amikor termelői csoportok képesek voltak megszerveződni egy-egy helyi élelmiszer vagy turisztikai szolgáltatás kollektív előállítása vagy promóciója érdekében (Kelemen-Kovách-Megyesi 2007, Megyesi-Kelemen-Schermer 2011, Csurgó 2014, Csurgó-Megyesi 2015. Két kutatás (Megyesi-Mike 2016, Mike-Megyesi 2018) pedig igazolta, hogy a magyar borászati ágazatban jelen vannak a helyi vállalkozói közösségek (részleges) önszerveződésén alapuló eredetvédelmi szabályozások. Egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy ezek sikere sok más tényező mellett attól is függ, volt-e az adott térségben "intézményi vállalkozó", vagyis olyan szereplő, aki erőforrásait a kollektív cselekvést támogató, innovatív játékszabályok létrehozására használta fel.…”

“…A kollektív hírnév annyiban tekinthető közösen használt erőforrásnak, amennyiben a kizárás nehézsége és a rivalizáló használat egyszerre jellemzi (Patchell 2008, Megyesi-Mike 2016. Egyrészt, ha egy régió híres a jó boráról, akkor egyetlen helyi bortermelő sem zárható ki e jó hírnév hasznából, hacsak nincsenek kifejezetten e kizárást lehetővé tevő szabályok.…”