On the Effects of Linking Cap-and-Trade Systems for $$\hbox {CO}_{2}$$ Emissions

Abstract

Linkage of national cap-and-trade systems is typically advocated by economists on a general analogy with the beneficial linkage of free-trade areas and on the specific grounds that linkage will ensure cost effectiveness among the linked jurisdictions. The paper analyses the less obvious effects of linkage with the bottom-up approach of the Paris Agreement where each country sets its nationally determined contribution for its own carbon dioxide (CO 2) emissions. An appropriate and widely accepted specification for the damages of CO 2 emissions within a relatively short (say 5-10 year) period is that marginal damages for each jurisdiction are constant (although they can differ among jurisdictions). With this defensible assumption, the analysis is significantly clarified and yields simple closed-form expressions for all CO 2 permit prices. Some implications for linked and unlinked voluntary CO 2 cap-and-trade systems are derived and discussed. A numerical example illustrates the results.

Emission targets and coalition options for a small, ambitious country: An analysis of welfare costs and distributional impacts for Norway

“…The fact that our analysis is static also leaves out many aspects of decarbonization, which is a long-term and dynamic process. The analysis does not bring in negotiation dynamics nor endogeneity of the ambition levels, which can be critical for successfully linking systems (Carbone et al, 2009;Flachsland et al, 2011;Holtsmark and Weitzman, 2020). Furthermore, transitional costs are not reflected, nor are administrative hurdles (Doda and Taschini, 2017).…”

“…Many previous articles have studied EU's ETS and non-ETS targets and flexibility (e.g., Tol, 2009;Böhringer, 2014;Aune and Golombek, 2020;Veille, 2020), and a literature strand has looked into linking regional allowance trading systems (e.g., Anger, 2008;Carbone et al, 2009;Flachsland et al, 2011, Mehling et al, 2018, Doda et al, 2019Holtsmark and Weitzman, 2020). This paper assumes the perspective of the small, open Norwegian economy and asks whether it is worthwhile and feasible to join the larger EU coalition.…”

Emission Targets and Coalition Options for a Small, Ambitious Country: An Analysis of Welfare Costs and Distributional Impacts for Norway

“…Many previous articles have studied EU's ETS and non-ETS targets and flexibility (e.g., Tol, 2009;Böhringer, 2014;Aune and Golombek, 2020;Veille, 2020), and a literature strand has looked into linking regional allowance trading systems (e.g., Anger, 2008;Carbone et al, 2009;Flachsland et al, 2011, Mehling et al, 2018, Doda et al, 2019Holtsmark and Weitzman, 2020). This paper assumes the perspective of the small, open Norwegian economy and asks whether it is worthwhile and feasible to join the larger EU coalition.…”

A kereskedelmi megállapodások szerepe a klímaváltozásban. Szakirodalmi áttekintés

“…a késedelem költsége, hogy a résztvevők megpróbáltak kedvezőbb alkupozíciót elérni a jövőbeli tárgyalások során. Holtsmark-Sommervoll [2012] megállapította, hogy a nemzetközi kibocsátáskereskedelmi rendszerrel (ets) közösen kötött megállapodás növeli a kibocsátást, és csökkenti a hatékonyságot. Úgy gondolják, hogy ha a kormányok nemzeti érdekek alapján egyénileg határozzák meg saját nemzeti emissziós céljaikat, akkor ez az eljárás jelentősebb.…”

“…ez részben ellensúlyozza az eu kibocsátás megtakarítását, mivel a világ kevésbé kibocsátáshatékony régióiban növeli a termelést, és aláássa a globális klímacélokat (Himics és szerzőtársai [2018]). ezenkívül a nemzetközi kibocsátáskereskedelmi rendszerek keretein belül kötött megállapodások növelik a kibocsátást, és csökkenthetik a hatékonyságot (Holtsmark-Sommervoll [2012]), gyakran ösztönzik a protekcionizmust, valamint a nemzeti érdekeket helyezik előtérbe (Chen [2017]). a regionális klímapolitika elősegítheti a Co 2 -kibocsátó tevékenységek áthelyezését más, kevésbé szabályozott régiókba, azáltal növelve a karbonszivárgás mértékét (Lanz és szerzőtársai [2013]).…”