Oláh György munkássága a Nobel-díj utáni években

Abstract

BevezetésOláh professzor mindkét önéletrajzi könyvében szerepel egy fejezet a következõ címmel: "A Nobel-díjat követõ évek". A "nem klasszikus ion"-vita és lezárásaAz 1960-as évektõl kezdve hosszú idõn át folyt a "nem klasszikus ion"-vita néven ismert polémia a 2-norbornil-kation (biciklo[2.2.1]heptil kation, C 7 H 11 + ) szerkezetérõl. Ez a vita még jóval a Nobel-díj elnyerése elõtt történt, tehát szorosan véve nem tartozik a közlemény címében jelzett idõszakhoz. Ugyanakkor egy közelmúltbeli fontos, a vitát véglegesen eldöntõ eredmény szükségessé teszi e témakör rövid tárgyalását is.A vita lényegében Winstein és Trifan kezdeti megfigyeléseitõl indult. 1949 és 1952 között tanulmányozták a 2-norbornil-brozilátok szolvolízisét és azt találták, hogy az endo-izomer kizárólag exo konfiguációjú terméket adott. Ezzel szemben az exo izomer exo szubsztituált termékké alakult és ez utóbbi reakció 350-szer gyorsabban ment végbe (1. ábra).1. Ábra. Izomer 2-norbornil-származékok szolvolízise. Ábra.A 2-norbornil-kation. 1: nem klasszikus, ó-delokalizált ion (két ábrázolási lehetõség); 2: klasszikus, ekvilibráló ionok.Magyarázatul egy ó-delokalizált, áthidalt, szimmetrikus hídszerkezetû, két-elektronos-három-centrumú (2e-3c) norbornil-kation köztiterméket tételeztek fel, amely az exo-prekurzor esetén anchimerikus részvétel révén segíti a folyamatot 10 (2. ábra, 1).123. évfolyam, 4. szám, 2017. Magyar Kémiai Folyóirat -Oláh György emlékülés elõadásai 203