Not all roads lead to London: insularity, disconnection and the challenge to ‘regional’ creative industries policy

Watson, Allan

doi:10.1080/00343404.2020.1738012

Cited by 11 publications

(8 citation statements)

References 50 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Az első típus jelentősen elősegíti a kreatív miliők globális beágyazódását, a második viszont egyedi, nehezen lemásolható termékek ígéretét hordozza (Selada, Vilhena Da Cunha, Tomaz 2012). A nagy globális áramlásoktól elszigeteltebb perifériák nehezebb érvényesülést kínálnak a kreatív gazdaság szereplőinek, de ez a fajta távolság valamelyest meg is védi őket a nagy központok elszívó erejétől (Watson 2020).…”

Section: Bevezetés: Kreatív Gazdaság a Centrum-periféria Viszonyrends...unclassified

Közösségi munkavégzési terek és kreatív gazdaság egy periférikus nagyvárosban

Horeczki,

Bálint,

Lux

2024

TéT

View full text Add to dashboard Cite

A városi terek átalakulása a kreatív gazdaság értékteremtő szerepének felértékelődéséhez vezetett, amely többek között a kreatív munkavégzés új formáiban jelent meg. Az elmúlt másfél évtized a közösségi munkavégzés modelljének rohamos terjedését és számos formájának kialakulását eredményezte. A kreatív terek erősen kötődnek a globalizáció rendszereihez, ám egyben a lokális terekhez is szorosan kapcsolódnak, a glokalizáció sajátos formáját képviselik. Ugyanakkor a kreatív gazdaságot erős centrum-periféria megosztottság jellemzi, és bár formái a földrajzi és gazdasági perifériákon is megjelentek, ezekben a terekben léptékbeli, hálózatokhoz kötődő és intézményi hátráltató tényezők nyomják rá bélyegüket a fejlődésre. A sikeres kulturális ökoszisztémák felépítése jelentős nehézségekbe ütközik, amely a városfejlesztési politikák elé is akadályokat gördít. Ehhez kapcsolódva a tanulmányban Pécs, egy periférikus helyzetű nagyváros, ezen belül a közösségi munkavégzési terek (coworking központok) példáján keresztül elemezzük a periférikus kreatív gazdaságok formálódását és sajátos kihívásait. A nemzetközi és hazai szakirodalom tükrében a megosztáson alapuló gazdaság keretein belül vizsgáltuk a coworking jelenségét és annak térbeli hatásait, különös tekintettel a térségi perifériákra, majd három fázisban, a pécsi kreatív miliő felmérése és szakértői interjúk felhasználásával empirikus kutatást végeztünk. A hazai vidéki nagyvárosok között Pécs a kreatív városfejlesztési stratégiák és a coworking mozgalom bölcsője, ugyanakkor ez a fejlődési pálya számos nehézséggel küzd, a város kreatív értékeinek termékesítése elmarad a várakozásoktól. Kutatásunk eredményei azt mutatják, hogy a városban a coworking központok sokszínű ökoszisztémája jött létre. Működésükben a nemzetközi mintákhoz hasonlóan meghatározó a belváros kulturális vonzereje és az egyetem szerepe; a pandémia utáni években pedig új bővülési hullám jeleit és a digitális nomádok újkeletű megjelenését láthatjuk. Ugyanakkor, bár ezek a központok katalizátorszerepet játszanak a kreatív gazdaság fejlődésében, még nem került sor érdemi klaszteresedésre, a tudásmegosztáson és kollektív tanuláson alapuló előnyök megjelenésére és a közösségi reziliencia kialakulására. Alacsony a tradeable kreatív termékek jelenléte, a szektort pedig számottevő fenntarthatósági problémák – bizonytalan üzleti modellek és a külső forrásoktól való függőség – jellemzik. A centrum–periféria viszonyok erős érvényesülése tehát a coworking, és a szélesebben értelmezett kreatív gazdaság lassú fejlődését vetíti előre Pécs városában.

show abstract

Section: Bevezetés: Kreatív Gazdaság a Centrum-periféria Viszonyrends...unclassified

Közösségi munkavégzési terek és kreatív gazdaság egy periférikus nagyvárosban

Horeczki,

Bálint,

Lux

2024

TéT

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Zudem ist wenig untersucht, wie die Digitalisierung neue räumliche Unabhängigkeiten von musikalischen Zentren ermöglichen kann (Ballico 2021 ; Hracs et al. 2011 ; Watson 2020 ). Am Beispiel Berlins wurde kurz erläutert, welche konkreten Herausforderungen sich für Musikschaffende ergeben und welche Lösungsansätze und räumlichen Steuerungsmöglichkeiten bereits umgesetzt werden.…”

Section: Fazitunclassified

Ausgepreist: Zur Bedeutung von Proberäumen in der musikalischen Produktion und deren strukturellen Verknappung in Städten

Merkel

2023

Standort

View full text Add to dashboard Cite

ZusammenfassungProberäume als Räume der Musikwirtschaft erhalten bislang nur wenig Aufmerksamkeit, ob in der wirtschaftsgeografischen Forschung oder in infrastrukturellen Maßnahmen zur Unterstützung kultureller Produktion in Städten. Dabei erleben viele Städte eine strukturelle Verknappung von künstlerischen Arbeits- und Probenräumen durch Nutzungskonkurrenzen mit dem intensivierten Wohnungs- und Büroneubau in gegenwärtigen Stadtentwicklungsprozessen. Insbesondere die preiswerten lärmintensiven Nischen in ehemaligen Industrie- und Gewerbebauten verschwinden zunehmend. Der Artikel diskutiert Proberäume als kritische Infrastrukturen musikalischer Produktion und identifiziert verschiedene Aspekte für eine infrastrukturelle Förderung in den Städten. Der Grundlage des Artikels sind eine Literaturauswertung sowie sekundäranalytische Auswertungen aktueller Umfragen und Erhebungen zu Proberaumbedarfen unter Berliner Musikschaffenden von 2014 und 2021 durch die Senatsverwaltung für Kultur und Europa und das Musicboard sowie verschiedene Planungen und Beteiligungsverfahren zu künstlerischen Arbeitsräumen in Berlin. Dabei wird deutlich, dass die Verfügbarkeit, Bezahlbarkeit und die Angemessenheit von Proberäumen für Musikschaffende zu den zentralen Herausforderungen zählen und Städte bislang kaum Antworten auf die wachsende Raumkrise für künstlerische Arbeits- und Probenräume entwickelt haben.

show abstract

“…That so much academic research on CIs tends to focus on the likes of New York, London and other global cultural centres may unwantedly set these cities up as normative models of ‘success’ (Gibson, 2010; Rekers, 2012; Waitt & Gibson, 2009). However, such cluster‐based and metropolitan‐centric narratives have been argued to limit our understanding of the complexity of cultural production (Watson, 2020) across a world of diverse, distinctive cities (Robinson, 2005). Furthermore, policies derived from these narratives may lead to neoliberal urban growth strategies generating all sorts of socioeconomic inequalities (Mould, 2014).…”

Section: Cis Beyond Global Cultural Centresmentioning

confidence: 99%

Geographies of cultural industries across the global urban system

Yin

Derudder

2021

Geography Compass

View full text Add to dashboard Cite

This paper reviews the research literature analysing the uneven geographical distribution of cultural industries across the global urban system. We begin by discussing the two major conceptual links between cultural industries and urban economies: (1) production processes becoming more flexible and specialised, and (2) the symbolic‐oriented and place‐rooted identities of cultural products. This has provided the backcloth for a wide‐ranging urban‐geographical research agenda exploring cultural industries, and here the focus is on how these industries are unevenly distributed, implemented and shaped across the global urban system. Cultural industries' dependence on a large pool of creative labour, extensive local networks of suppliers, access to tacit knowledge, and synergies based on spatial proximity all strengthen their agglomeration in a limited number of major metropolitan areas. However, the cultural economy also increasingly thrives in a range of smaller and remote cities as these have succeeded integrating into global cultural production networks and/or carved out a niche in increasingly differentiated consumer markets. In addition, because the economic importance of cultural production is expanding rapidly across the globe, we are seeing an increasingly polycentric urban geography with new global cultural centres emerging on the map.

show abstract

Not all roads lead to London: insularity, disconnection and the challenge to ‘regional’ creative industries policy

Cited by 11 publications

References 50 publications

Közösségi munkavégzési terek és kreatív gazdaság egy periférikus nagyvárosban

Közösségi munkavégzési terek és kreatív gazdaság egy periférikus nagyvárosban

Ausgepreist: Zur Bedeutung von Proberäumen in der musikalischen Produktion und deren strukturellen Verknappung in Städten

Geographies of cultural industries across the global urban system

Contact Info

Product

Resources

About