Nonspecific Infection in Paleopathology: Interpreting Periosteal Reactions

Weston, Darlene A.

doi:10.1002/9781444345940.ch27

Cited by 112 publications

(118 citation statements)

References 52 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…For example, new research is challenging our traditional interpretation of non-specific indicators of stress as measures of health status (Reitsema and McIlvaine 2014), including dental enamel defects (Hassett 2014;Hubbard et al 2009), periosteal reaction (e.g., DeWitte 2014a, 2014bDeWitte and Wood 2008;Weston, 2008Weston, , 2009Weston, , 2012, and porotic hyperostosis (McIlvaine 2013;Piperata et al 2014), as well as specific patterns of pathology that are diagnostic of metabolic conditions such as scurvy (Crandall and Klaus 2014) and anemia (Smith-Guzman 2015), and infections such as leishmaniasis (Marsteller et al 2011). The study of disease progression over the life course also is being examined more broadly in contemporary studies of paleopathology that also draw upon medical sources (e.g., Baker and Bolhofner 2013).…”

Section: Contemporary Directionsmentioning

confidence: 99%

Stronger Together: Advancing a Global Bioarchaeology

Baker

2017

View full text Add to dashboard Cite

Bioarchaeology is a burgeoning, integrative field that spans the globe. Bioarchaeology is often thought to encompass the study of only the human remains found within archaeological sites, frequently divorced from the contexts in which they were found. The physical remains of people store a record of their biological attributes, providing information on illnesses or trauma they survived or that may have contributed to their deaths, their daily activities, biological affinities, and more. Equally informative are the different ways that people were treated in death by those who survived them. Rather than investigating only the biological remains or studying material culture alone, integrating these components permits a more complete understanding of how people experienced an array of circumstances over the course of their own lives and through multiple generations. Differing subsistence practices, access to resources, exposure to hazards, and changes in economic, political, religious, or environmental factors over time and across vast areas of the world are topics explored by bioarchaeologists. Learning how past peoples were affected by pathogens, climate change, and immigration, for example, provides insight into contemporary issues and ABSTRACTBioarchaeology is a relatively young field that aims to improve our understanding of life, death, and interrelationships among past humans around the globe. The discipline grew out of 1960s American processual archaeology and biological anthropology and emerged as human osteoarchaeology in the UK. Today, bioarchaeology is a vibrant, interdisciplinary field of study that cross-cuts biological anthropology, archaeology, and social theory to situate past peoples within their biological, cultural, and environmental circumstances. The field emphasizes not only the study of human remains but the integrative analysis and interpretation of their context, including the archaeological, sociocultural, and political milieu and the environmental setting in which people lived. The growing interest in bio archae ol o gi cal research has created the need for a new peer-reviewed journal to help unify and advance this discipline around the globe. In this introduction to Bioarchaeology International, we trace the origins of the field and the different "schools" of bioarchaeology that have developed and are now merging as the discipline has matured. We then delineate the purpose and goals of the journal, highlighting how the articles in the first issue contribute to those goals. Finally, as co-editors in chief, we describe our vision for contemporary and future directions in bioarchaeology. With this overview of the field and journal, we wish to stimulate discussion and promote international submissions. We intend for Bioarchaeology International to strengthen this growing field and help promote scholarly and public interest in our collective research.Keywords: archaeology; biological anthropology; biocultural; funerary archaeology; mortuary behavior; osteology; osteoarchaeology; paleopatholo...

show abstract

Section: Contemporary Directionsmentioning

confidence: 99%

Stronger Together: Advancing a Global Bioarchaeology

Baker

2017

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…A nem-specifikus fertőzések kifejezést leggyakrabban akkor használja a paleopatológiai szakirodalom, ha a fertőzés okozott csonttani tüneteket, ám azok etiológiája az elváltozás morfológiája és lokalizációja alapján nem állapítható meg (Weston, 2012). A nem-specifikus fertőzések gyakorisága Goodman (1984) szerint egy populáció stressz-indikátoraként használható.…”

Section: Nemspecifikus Fertőzésekből Eredő Elváltozásokunclassified

A török hódoltság kori idegen etnikumok összehasonlító embertani vizsgálata

Lovász¹

2016

Anthrop Közl

View full text Add to dashboard Cite

A hódoltság kori balkáni népesség régészeti hagyatékának kutatása csupán szórványosnak mondható. Ennek egyik oka az lehet, hogy a betelepülők lakhelyei viszonylag rövid életűek voltak (háborús események függvényében el-, illetve visszaköltöztek), így temetőik is kis lélekszámúak lehettek. Emellett a népesség régészeti emlékanyaga szegényes, temetkezéseik gyakran melléklet nélküliek, illetve gyakran előfordult, hogy a menekülő délszlávok magyar falvakba települtek, így hagyatékuk összekeveredhetett az eredeti lakosokéval (Wicker, 2001).Egyes szakemberek pedig túlságosan fiatalnak és inkább néprajzi jellegűnek vélték a 16-17. századi leletanyagot (Wicker, 2008). Így ezek a régészeti emlékek -bár majdnem minden múzeumban találhatók erre az időszakra datálható leletek -még ma is nagyrészt ismeretlenek.Az első balkáni eredetű leletegyüttest (Monostorszeg/Bački Monoštor, Szerbia) Gubitza Kálmán tárta fel az 1800-as évek végén, de még rövid leírásra sem tartotta érdemesnek (Gubitza, 1902). A leletek a zombori múzeumba kerültek, ami lehetővé tette, hogy Korek József a fél évszázad múlva feltárt, hasonló jellegű Zombor-Repülőtér lelőhely anyagát meghatározhassa. Korek felismerésének publikálása azonban -noha mindkét Zombor környéki temető közlését előkészítette -50 évet váratott magára (Korek, 1994;Wicker, 2008).Korszerű régészeti kutatásuk ezért csupán az 1970-es évek közepén kezdődött a dombóvári vlahok temetőjének feltárásával, illetve a népesség eredetének meghatározásával (Gaál, 1982(Gaál, , 2002. A balkániak hagyatéka hamarosan más területeken is előkerült, többségük a mai Bács-Kiskun megye déli részén, ahol -ahogy az történeti dokumentumokból már régóta ismert volt -szinte mindenütt megjelentek a betelepülők. Ma már tudjuk, hogy korábban is folyamatosan kerültek elő balkáni eredetű népességhez köthető régészeti jelenségek, ezek meghatározása azonban csak a közelmúltban, eddigi legnagyobb lelőhelyük, a bácsalmási temető alapján történhetett meg (Wicker, 2008).A bácsalmás-óalmási temető alapján Wicker Erika (2008) megállapította a hódoltság kori temetők főbb jellegzetességeit. Ezek szerint az elnéptelenedett magyar falvakba, vagy azok közelébe telepedő rácok és/vagy vlahok halottaikat a településektől távolabb, egy magas dombon temették el. A temetők templom nélküliek, egyrétegűek, rátemetések nincsenek, vagy nagyon ritkák. A sírok viszonylag rendezett sorokban állnak, feltehetően családi sírcsoportokat alkotnak. A sírgödrök téglalap, kissé trapéz vagy ovális alakúak, tájolásuk pedig többnyire délnyugat-északkeleti és nyugat-keleti, ritkábban északnyugat-délkeleti. A sírgödrök aljának kiképzése az esetek túlnyomó többségében padkás, ritkábban padmalyos

show abstract

“…Periosteal new bone formation is one of the most commonly reported pathological lesions in archaeological human skeletal remains (Weston, 2012). New bone formation is frequently referred to as periostitis, but, as argued by Weston (2008;2012), this term should be avoided as it refers to the soft tissue membrane and not the bone itself.…”

Section: Periosteal New Bone Formationmentioning

confidence: 99%

“…New bone formation is frequently referred to as periostitis, but, as argued by Weston (2008;2012), this term should be avoided as it refers to the soft tissue membrane and not the bone itself. Periosteal new bone formation can often be observed on the long bones of non-adults skeletons.…”

Section: Periosteal New Bone Formationmentioning

confidence: 99%

A study of nonspecific skeletal health indicators in two nonadult populations from western Britain

Bernie

2016

Antrop. Port.

View full text Add to dashboard Cite

A navegação consulta e descarregamento dos títulos inseridos nas Bibliotecas Digitais UC Digitalis, UC Pombalina e UC Impactum, pressupõem a aceitação plena e sem reservas dos Termos e Condições de Uso destas Bibliotecas Digitais, disponíveis em https://digitalis.uc.pt/pt-pt/termos.Conforme exposto nos referidos Termos e Condições de Uso, o descarregamento de títulos de acesso restrito requer uma licença válida de autorização devendo o utilizador aceder ao(s) documento(s) a partir de um endereço de IP da instituição detentora da supramencionada licença.Ao utilizador é apenas permitido o descarregamento para uso pessoal, pelo que o emprego do(s) título(s) descarregado(s) para outro fim, designadamente comercial, carece de autorização do respetivo autor ou editor da obra.Na medida em que todas as obras da UC Digitalis se encontram protegidas pelo Código do Direito de Autor e Direitos Conexos e demais legislação aplicável, toda a cópia, parcial ou total, deste documento, nos casos em que é legalmente admitida, deverá conter ou fazer-se acompanhar por este aviso. A study of nonspecific skeletal health indicators in two nonadult populations from western Britain Autor(es):Manifold, Bernadette M. Abstract Skeletal health indicators are often employed to measure how past populations adapted to their physical environment. The skeletons of children provide a measure of population fitness, as the ability of a community to keep their younger inhabitants alive and in general good health attest their ability to adapt to their environment. In this study, skeletal remains of non-adults from foetal to 17 years of age (n=300) from two cemetery populations in western Britain, namely the early medieval site of Llandough in south Wales (n=204) and the multi-period site of St Oswald's Priory in Gloucester (n=96), were assessed. Non-specific indicators of physiological stress (cribra orbitalia, porotic hyperosResumen Indicadores de la salud del esqueleto se emplean a menudo para medir las poblaciones del pasado adaptadas a su entorno físico. Los esqueletos de los niños proporcionan una medida de la aptitud de la población, ya que la capacidad de una comunidad para mantener con vida a sus habitantes más jóvenes y en buen estado de salud general atestigua su capacidad para adaptarse a su entorno. En este estudio, se evaluaron los restos óseos de no adultos, de fetos a 17 años de edad (n = 300), de dos poblaciones de cementerios en el oeste de Gran Bretaña, a saber, el sitio de la época medieval temprana de Llandough en el sur de Gales (n = 204) y el sitio multiepoca de St Oswald's Priory en GloucesBernadette M. Manifold 54

show abstract

Nonspecific Infection in Paleopathology: Interpreting Periosteal Reactions

Cited by 112 publications

References 52 publications

Stronger Together: Advancing a Global Bioarchaeology

Stronger Together: Advancing a Global Bioarchaeology

A török hódoltság kori idegen etnikumok összehasonlító embertani vizsgálata

A study of nonspecific skeletal health indicators in two nonadult populations from western Britain

Contact Info

Product

Resources

About