Non‐sustainable buying behavior: How the fear of missing out drives purchase intentions in the fast fashion industry

Abstract

Movements like “Fridays for Future” have heightened attention to the need for sustainability, particularly among Generations X, Y, and Z. However, the consumption of fast fashion and so‐called ultra‐fashion products—an ecologically harmful business model—continues to gain momentum, especially among young consumers, not least due to fear of missing out (FOMO). FOMO is well‐known among marketing professionals as a strong trigger for frequently recurring buying behavior. Over the past 5 years, scholars have become increasingly interested in how FOMO triggers buying behavior and have begun to incorporate FOMO in their cognitive models. However, the influence of FOMO on individual fashion purchases and the relationship between brand credibility and sustainable fashion production is not yet well understood. Utilizing cross‐sectional data from three distinct samples in Switzerland and the United States, our study, which included over 650 participants, reveals that brand credibility and FOMO exert direct influences on consumers' purchase intentions for fast fashion products. We identify that FOMO has a negative moderating effect on the relationship between brand credibility and fast fashion purchase intentions. Suggesting that consumers with strong FOMO are less interested in brand credibility when making a purchase decision than those without FOMO. Additionally, we demonstrate that our findings apply to both fast and slow fashion, the latter encompassing sustainably produced fashion. Ultimately, we provide novel empirical evidence of FOMO's influence on buying behavior and shed light on the complex interplay between brand credibility, sustainability, and consumer behavior in the fashion industry.

Determinant of Muslim women to visit "viral" places: Understanding the influence of social media, distance, and Fear of Missing Out (FoMo)

“…This finding also supports the notion that social media significantly shapes individual intentions and behavior, which aligns with previous research and the theory of planned behavior. Furthermore, FOMO's positive and significant effect on the intention to visit a place suggests that emotions and motivations can play a crucial role in the decision-making process regarding tourism activities (Bekman, 2022;Bläse et al, 2023;Good & Hyman, 2020) and visit intention (Lau et al, 2023;Lim et al, 2023;Uslu & Tosun, 2023). This finding highlights the importance of integrating emotional and motivational theories into tourism behavior frameworks to understand tourism intentions and actions better.…”

“…For instance, a study by Przybylski et al (2013) investigated the relationship between FOMO and social media usage. Several researchs results show that FOMO positively correlates with purchase decision (Bekman, 2022;Bläse et al, 2023;Good & Hyman, 2020) and visit intention (Lau et al, 2023;Lim et al, 2023;Uslu & Tosun, 2023).…”

Társadalmi kihívások a divatipari fogyasztás terén

“…Ez összecseng azzal, hogy a fogyasztók gyakran dobják el ruházati termékeiket azért, mert megunták vagy azért, mert nem volt sikeres a kommunikáció (Bishnoi & Guru, 2023). Vagyis a 21. századi fogyasztói magatartás miatt tovább nő a divatipar népszerűsége, annak ellenére, hogy tudják milyen fenntarthatatlan ipari gyakorlatról van szó (Bläse et al 2023). Egyfajta szándék-magatartás szakadék fedezhető fel (Bläse et al, 2023), amely kiegészül a FOMO-val (fear of missing out), vagyis a lemaradástól való félelemmel, ez pedig fontosabbá válhat, mint az ökológiai attitűd (Bläse et al, 2023) A fogyasztói viselkedésre, magatartásra számtalan tényező hat, például a környezeti hatások, a fenntartható termékek fejlesztési folyamatai, a fogyasztók elkötelezettsége a fenntartható márkák iránt, fogyasztói attitűdök, fizetési akarat a fenntartható termékek iránt (Dangelico et al 2022).…”

Fenntarthatósági átmenet: kihívások és innovatív megoldások : Nemzetközi tudományos konferencia a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából

“…Ez összecseng azzal, hogy a fogyasztók gyakran dobják el ruházati termékeiket azért, mert megunták vagy azért, mert nem volt sikeres a kommunikáció (Bishnoi & Guru, 2023). Vagyis a 21. századi fogyasztói magatartás miatt tovább nő a divatipar népszerűsége, annak ellenére, hogy tudják milyen fenntarthatatlan ipari gyakorlatról van szó (Bläse et al 2023). Egyfajta szándék-magatartás szakadék fedezhető fel (Bläse et al, 2023), amely kiegészül a FOMO-val (fear of missing out), vagyis a lemaradástól való félelemmel, ez pedig fontosabbá válhat, mint az ökológiai attitűd (Bläse et al, 2023) A fogyasztói viselkedésre, magatartásra számtalan tényező hat, például a környezeti hatások, a fenntartható termékek fejlesztési folyamatai, a fogyasztók elkötelezettsége a fenntartható márkák iránt, fogyasztói attitűdök, fizetési akarat a fenntartható termékek iránt (Dangelico et al 2022).…”